A Typotex kiadó szervezésében Szvetelszky Zsuzsa: Nem játék, de társas – Pletykák, barátok és ellenségek hálójában címmel tartott előadást a Kossuth Klubban.

Sok-sok évvel ezelőtt, amikor még a nyelv nem alakult ki, az emberek kurkászással kommunikáltak, így tudatták egymással, hogy kedvelik, hogy szimpatikusnak tartják egymást. Ám ahogy egyre többen lettek, egy ember nem tudott megkurkászni mindenkit, így elkezdett kialakulni a nyelv. Eddig egy személy csak 3-5 fős csoportokkal tudott kommunikálni, ám a nyelv fejlődése lehetővé tette a kapcsolati hálók fejlődését is. A beszéd révén könnyebb lett a vadászat, az esetleges törzsek közötti harcok, illetve elkezdtek terjedni az érzelmek is. Mostanában a kapcsolati hálónkba immár 150 ember is elfér, együtt nevetünk, sírunk, pánikolunk és ásítunk velük. Mint kiderült, azért ásítunk közösen, mert régen nem fáradhattak el külön-külön a törzs tagjai, hiszen az nem lett volna szinkronban.

Az érzelmek valószínűleg az anya-gyermek kapcsolatból terjedtek át a családtagokra, közeli barátokra majd a csoport többi tagjára.

Ahogy nyelv fejlődött, nem csak az érzelmek kezdtek terjedni, de kialakult a pletyka is. Eleinte nem az volt a szerepe, mint manapság, hogy minél érdekesebb szaftosabb dolgokat tudjunk meg másokról, vagy hogy kellemetlen helyzetbe hozhassuk őket, hanem hogy kiderítsék a csoport tagjai, hogy például ki a legmegfelelőbb egyed a genetikai állományuk továbbörökítéséhez. Sok pletykából közhiedelem alakult. Egyes törzseknél a sámán elterjesztette, hogy mikor cunamit látnak, az azt jelenti, Isten haragszik. Istent pedig csak úgy tudják kiengesztelni, ha felmennek a legmagasabb hegy tetejére, és imádkoznak. Az emberek hitére hatott a pletyka, de ezzel lehetőségük nyílt túlélni egy szökőárat. Tudósok kiderítették, hogy ha pletykát hallunk, azt csak akkor tartjuk érdekesnek, ha úgymond maximum 3 lépésre van tőlünk az adott személy, akiről szól. Ha már távolabbi, ismeretlen emberről van szó, nem érdekel minket a dolog. Már csak grammatikailag is nehéz például azt kimondani, hogy a barátnőm (ez az első lépés) barátjának (második lépés) anyukájának (harmadik lépés) a nagybátyjával (negyedik lépés) az történt, hogy… A pletyka összetartja a csoportot, illetve egymástól különálló hálózatokat is összeköthet.

Tudósok kutatták továbbá, hogy a hálózatunk, közvetlen ismerőseink, illetve ismerőseink ismerősei milyen hatással vannak ránk, hogyan befolyásolják életünket. Kiderült, hogy ha van a környezetünkben egy boldog ember, az 9%-al járul hozzá a mi boldogságunkhoz, míg ha valaki a környezetünkben rosszkedvű, az 9%-al veti vissza a kedély állapotunkat. Ebből is láthatjuk, hogy a kapcsolati háló felettünk áll, az életünket nagyban befolyásolja, hogy kikkel barátkozunk. Például ha a társaságban sokan dohányozni, egy idő után lehet, hogy mi is rászokunk, vagy ha például kövér emberekkel barátkozunk, akkor mi magunk is nehezebben fogunk lefogyni, és könnyebben meghízni. A háló egy önszerveződő folyamat, az elsődleges célja, hogy fenntartsa magát, nem szabad beleavatkozni. Példa erre a Yellow Stone nemzeti parkban nemrég pusztító erdőtűz. Az emberek minden apró tüzet eloltottak, ami keletkezett, így mikor jött egy nagyobb, nem voltak kis tisztások, amik megakadályozták volna a tüzet, és ezért az sokkal pusztítóbb volt, mint hogyha a kis tüzeket is hagyják élni. A hálózatunk mindenképpen nyereség, és fordítva. Ha a barátainkat, ismerőseinket elveszítjük, mindenünket elveszítjük.