Bár az ismertetendő könyv címében nem szerepel a fenti szokatlan szókapcsolat, ennek a könyvnek az esetében valójában erről van szó. Erre a nagy feladatra vállalkozott a két holland szerkesztő (Jan Bor és Errit Petersma) és több mint tíz szerzőtársa, mert ahhoz már hozzá vagyunk szokva, hogy „az európai filozófia” történetét írják meg, de a filozófia globális történetének megírása, ez meglehetősen szokatlan feladat.

A könyv tárgyát illetve tárgyalását tekintve első sorban időrendben halad, kezdődik az ókori görög filozófiával és végződik a huszadik század filozófiájával, nagyjából huszonöt évszázad filozófiatörténetét átfogva. Ebbe mintegy betétként egy-egy fejezetben szerepel az indiai, a kínai és a közel-keleti (iszlám) filozófia. A globalitásra törekvés kétségtelenül elismerendő pozitívum és végső soron nóvum is, de valójában e könyv esetében még inkább csak kísérletnek tekinthető. A nem európai filozófiáknak szentelt három fejezet alig több, mint egynegyede a könyv teljes terjedelmének, a többi része az európai filozófiával foglalkozik öt fejezeten keresztül a középkortól a 21. század elejéig (ehhez járul még az első, a görög filozófiáról szóló fejezet). Az csak „hab a tortán”, hogy az indiai, kínai és iszlám filozófiáról szóló fejezeteket is európaiak írták.

A könyv tartalmával bizonyítja azt, amit a zárszó megállapít, hogy „…az igazság számtalan alakot ölthet.” Valójában a gondolatoknak, az igazság különböző megközelítésének hihetetlen gazdagságával találkozunk a könyv olvasása során.

Azt kell mondanunk egyébként, hogy a könyv kivitele méltó a tartalmához. A nyomtatás a legfinomabb papírra történt, ami lehetővé tette a rendkívül gazdag képanyag – köztük nagy számú színes kép – méltó reprodukcióját. Talán érdemes itt megjegyezni, hogy sok esetben az illusztráció forrása a képeknél nincs feltüntetve, amit hiányol az igényes olvasó (bár a könyv végén található jegyzékből ez kikereshető).

A szöveg elrendezésével kapcsolatban fontos momentum, hogy a folyó szöveg közben betétek szerepelnek az egyes filozófusok műveiből, másrészt ugyancsak ilyen betétek ismertetik a jelentősebb filozófusok életrajzi adatait. Különös megoldás, hogy számos oldal alján egy „időtengely” fut, amelyen be van jelölve az eges filozófusok születési és halálozási dátuma. A könyv végén nem csak névmutatót, de a legfontosabb irodalmak jegyzékét, a szerzők és szerkesztők rövid bemutatását, továbbá a képek fentebb már említett jegyzékét találjuk.

Talán érdemes megjegyezni, hogy magyar filozófus kettő szerepel a könyvben. Az egyik Lukács György, a másik a Debreceni Egyetemen végzett Lakatos Imre, aki azután Angliában csinált karriert. Ez utóbbinak T. Kuhnal együtt külön kis fejezet van szentelve. Az 1956-os magyar forradalom is megemlítésre kerül, mint olyan esemény, amelyik hatást gyakorolt nem egy akkori filozófus gondolkodására.

Végül is elmondható, hogy a vállalt feladatot valóban tartalomban és kivitelben a legmagasabb szinten sikerült megoldani. Ez pedig az volt, „…hogy a filozófia történetét közérthető, befogadható nyelven ismertessük meg a szélesebb olvasóközönséggel”. Éspedig úgy, hogy „…nem csak a nyugati gondolkodás történetét dolgoztuk fel, hanem figyelemmel voltunk az indiai, a kínai és a közel-keleti bölcseleti tradíciókra is”.