Kiadás: Első kiadás
Megjelenés: 2010
Oldalszám: 402 oldal
Formátum: A/4
ISBN: 978-963-2792-90-3
Témakör: Filozófia
Eredeti ár: 6500 Ft
Webshop ár: 4875 Ft
KOSÁRBA
A filozófia képes kultúrtörténete
A könyv 1995-ben jelent meg először, holland címe a jelenlegi alcím, A gondolat képzelőereje, nyilvánvalóan több új kiadást ért meg, a magyar megjelenés a 2004-i kiadás nyomán készült el. A nagyalakú, finom papírra nyomott képeskönyv címlapján szerepel a Philosphy in Pictures kifejezés is, nyilván e könyv sikere után egész sorozat készülhetett ilyen címmel Hollandiában. 15 szerző úgy tekinti át a filozófia 25 évszázados történetét, kilenc nagy korszakra osztva azt, hogy az egész világ fejlődését párhuzamosan igyekszik leírni egy-egy korszakban. Persze, a nyugati filozófia az, amely értelemszerűen előtérbe kerül, ilyen mértékű és befolyású önálló bölcselet más civilizációs területeken illetve kultúrkörökben nem alakult ki, inkább vallásfilozófiákban, korszakalkotó irodalmi művekben tükröződött, vagy éppen a tudományok elméleteiben. 382 színes kép van a könyvben, ezek teszik ki a tartalom túlnyomó részét, a szövegek inkább kísérői a képeknek, illetve szöveg és kép kiegészíti, kölcsönösen értelmezi egymást. A szerkesztők szerint a gondolat tükrözi is a kort, de leginkább alakítja, formálja. A könyv fő eszmei mondanivalója az, hogy az uralkodó, befolyásos filozófiák mintegy képzeletben elővételezték az adott történelmi-kulturális terület fejleményeit. Mutatkoztak az építészetben, a mindennapi életben, mindenek előtt a művészetekben, a szakrális eseményekben stb. Minden egyes gondolkodó illetve filozófiai irányzat bemutatást kap, megtaláljuk a bölcselő szobrának, képeinek másolatát, olvashatunk részleteket műveiből, és megismerhetjük, hogyan tekintett rájuk vissza az utókor. Ez – a könyv eredeti ideája – visszatekintve is jól jellemzi őket. Arisztotelész nagy, újkori festményeken is megjelenik, például Raffaello és Rembrandt képein, és a nagy művészek sokat sejtetnek a filozófus mentalitásából is. Követhetjük, ahogyan a 17. és a 18. században a filozófia intézményesül, mint a felsőoktatás, az egyetemek alapja és a szekularizálódó gondolkodás megtestesülése. Az egészében aránylag rövid szöveges rész érdekfeszítően fut át a két és fél évezred filozófiatörténetén, jól megtalálva a hangot, amely mindvégig fenntartja a figyelmet és érdeklődést, amely mégis eredeti, filozofikus elmélkedés magáról a bölcseletről, tehát valamiféle élvezetes, csevegő, de nagyon komoly „metafilozófia”. A könyv minden részében maga is a fantáziára apellál, érdekesen köt össze jelenségeket, új rendszert sejtet az eszmék egymást követő hangsúlyaiban, és abban, ahogy a társadalomban azután azok hatnak, alakítanak.
A könyv különleges, magas színvonalú ismeretterjesztés és egyben önálló szakmunka, kicsit Simonyi Károly régi, de ma is időtálló könyvéhez hasonló, A fizika kultúrtörténete című kötethez, csak most ez a kötet technikailag sokkal szebben kivitelezhető. Mindenkinek ajánlható olvasmány, aki már rácsodálkozott a gondolat erejére és jelentőségére a világban.
Kapcsolódó recenziók
- Bölcsességböngésző (Kondor Attila, Ózon Összművészeti Magazin , 2011. október)
- A filozófia képes kultúrtörténete (Buda Béla, typotex.hu, 2011-07-14)
- Tüneményes-tudományos Typotex (Tandori Dezső, Könyvhét, 2011-06-01)
- A filozófia globális története (Berényi Dénes, Élet és Tudomány, 2011-05-23)
- Filozófiák (Hegyi Zoltán, Magyar Nemzet, 2011-03-12)
- Képes filozófiatörténet (Osman Péter, Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) Hírlevél, matisz.hu, 2011-02-22)
- A legnagyobb kincs egy kötetben (Tornai Szabolcs, Új Könyvpiac, 2010-02-01)
- Szentjánosbogarak a kertben (Végh Attila, Magyar Hírlap, 2010-12-21)