
Kiadás: Első kiadás
Megjelenés: 2010
Oldalszám: 402 oldal
Formátum: A/4
ISBN: 978-963-2792-90-3
Témakör: Filozófia
Eredeti ár: 6500 Ft
Webshop ár: 4875 Ft
KOSÁRBA
Bölcsességböngésző
A komoly könyveket azzal szokták a gyermekek számára érthetővé tenni, hogy elkészítik a képes változatukat. Számos ilyen kiadvány létezik a kisiskolások lexikonjaként szolgáló Ablakzsiráftól a különféle színvonalon illusztrált “képes gyerekbibliákig”.
A Jan Bor és Errit Petersma által szerkesztett Képes filozófiatörténetet persze nem gyermekeknek szánták. Abból indultak ki, hogy a gondolkodók nem légüres térben alkotnak, így műveik saját koruk tükrei is. A kötetbe válogatott gazdag képanyaggal próbálták érzékeltetni ezt a történeti beágyazottságot. Ezzel azt is érzékeltetni szerették volna, hogy a világképteremtéshez nem kevés képzelőerőre van szükség, amely gyakran az adott kor vizuális műveltségéből táplálkozik (a kötet eredeti címe: A gondolat képzelőereje).
A gondolat egyrészt szokatlan, másrészt nagyon is kézenfekvő: ha a szöveg és a vizuális idézet viszonya valóban analogikus, akkor a kép egyáltalán nem könnyíti ki a gondolati tartalmat, mint mondjuk az Evangélium képregényváltozata, hanem éppenhogy elmélyíti. Ehhez viszont el kell kerülni azt, hogy a képek illusztrációvá válva alárendelt helyzetbe kerüljenek a szöveggel szemben. Erre csak akkor van esély, ha a filozófia és műalkotás párosításának ötletét minden témánál kiérlelt koncepcióvá alakítja a szerző. Így két egyformán erős végpont között lehet kifeszíteni azt a kötelet, amelyen a megismerő ember kötéltáncosként átjuthat az egyik megnyílvánulási módból a másikba.
Mégsem baj, hogy a szerkesztők nem ezt az utat választották. A képválogatás erősen illusztratív jellege miatt helyenként túlsúlyban vannak az érdekességek: portrék, színes térképek, kéziratok és ősnyomatok reprodukciói. Így a nagyívű interdiszciplináris párbeszédbe való bekapcsolódás esélyétől elesünk, ugyanakkor az összeálló művelődéstörténeti tabló az olvasót önálló kultúrfilozófiai tűnődésekre sarkallja. (A gondolkodás autonómiájának kedvez az is, hogy a különböző témák monográfiáit nem erőltették bele egy nézetrendszer abroncsába.) Ha a konfuciánus Ég oltárát ábrázoló fényképen, vagy a nagy Gergely pápát írópultja fölé hajolva ábrázoló elefántcsontfaragványon megakad a szemünk – és újjáéled bennünk a képeskönyv-böngésző gyermek rácsodálkozása a dolgok miértjére – akkor éppen a filozófia tanulmányozásához szükséges lelkiállapotba kerülünk.
Ez pedig egy filozófiatörténet esetében azt hiszem mégis csak jelentős eredménynek számít.
Kapcsolódó recenziók
- Bölcsességböngésző (Kondor Attila, Ózon Összművészeti Magazin , 2011. október)
- A filozófia képes kultúrtörténete (Buda Béla, typotex.hu, 2011-07-14)
- Tüneményes-tudományos Typotex (Tandori Dezső, Könyvhét, 2011-06-01)
- A filozófia globális története (Berényi Dénes, Élet és Tudomány, 2011-05-23)
- Filozófiák (Hegyi Zoltán, Magyar Nemzet, 2011-03-12)
- Képes filozófiatörténet (Osman Péter, Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) Hírlevél, matisz.hu, 2011-02-22)
- A legnagyobb kincs egy kötetben (Tornai Szabolcs, Új Könyvpiac, 2010-02-01)
- Szentjánosbogarak a kertben (Végh Attila, Magyar Hírlap, 2010-12-21)