
Oldalszám: 382 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-9664-98-2
Témakör: Tudománytörténet
Sorozat: Tudomány & ...
Elfogyott
Kutrovátz Gábor – Láng Benedek – Zempléni Gábor: A tudomány határai
„Biztos vagy benne...?” Én bizony nem. Viszont attól még csak döntök, hogy ha
nem tudok aludni, homeopátiás altatót veszek-e be, vagy egy Eunoctint, vagy
gyógynövény-kivonatos tablettát, vagy pedig egyszerűen megpróbálok minden nap
tízkor lefeküdni és hétkor felkelni.
Esetleg végigjárom az egész utat.
Hatott a gyógyszer? De melyik? A homeopátiás? A tabletta? Az altató? Vagy a
betegséggel együtt járó életmódváltozás? Netán elmúlt volna magától az
álmatlanságom?
A testünket-lelkünket érintő kérdésekben szeretnénk igazán
jól dönteni, hiszen mégiscsak az életünket hosszabbíthatjuk vagy rövidíthetjük
meg. Felelősen viszont csak akkor tudunk dönteni, ha kellően pontos
tájékoztatásban részesülünk, ha a kezünkben minél több megbízható tudás
van.
A teljes képet azonban úgysem láthatjuk át, hisz nem vagyunk
abszolút tudás birtokában, foltos ismeretanyagból kell hát építkeznünk akkor,
amikor egészségünk, múltunk, vagy a tágabb világról alkotott nézeteink dolgában
nyilatkoznunk vagy cselekednünk kell.
Mai világunkban a modern tudomány
kitüntetett szerepet játszik ismereteink ellenőrzésében, és új ismeretek
világrahozatalával is a tudósokat bízzuk meg.
Képzeteink valósággal való
összemérésében nagy előnnyel indulnak a hitelességi versenyben ezek a szemünkben
már örökre szórakozott-szemüveges-laborköpenyes figurák. Mégis egyre többen
kételkednek az ismereteink megszerzését szolgáló legfőbb intézmény, a tudomány
és a tudományos közösség hasznosságában és pontosságában.
Könyvükben
Kutrovátz Gábor és munkatársai a bizalmatlanság forrását, a tudományosság és az
áltudományok közti ádáz harcot térképezik fel.
Mindenki számára közérthető
módon járják körül a tudomány határvidékét, és a vadnyugati kaland során jó
dokumentarista módjára megpróbálnak távolságot tartani elemzésük tárgyától.
Olyan, a tudomány látszatát keltő, vagy akár annak múltbeli formáit
továbbvivő praktikákat vizsgálnak meg, mint az asztrológia, az akupunktúra, a
történelemhamisítás, a parapszichológia, vagy az intelligens tervezés
„elmélete”.
Miután a tudományt magát vizsgáló társadalomtudományok elméleti
áttekintését adja, és a tudománnyal folytatott vitáit az olvasó elé tárja,
világosan és érthetően mutatja be korunk emberének gondjait a határok
megvonásával kapcsolatban.
A szerzők tárgyilagossága, társadalmi
érzékenysége és az emberi bizonytalansághoz való értő hozzáállása ritka kinccsé
teszi ezt a könyvet a tudomány határaiért vívott háborúban, mert a szélesebb
olvasóközönség számára is élvezhetően, zsargonmentesen tárja fel kétkedésünk
alapjait.
Kívülállókként, azaz tudományfilozófusokként azonban nem céljuk
megnyugtató, egyszerű válaszokat adni, vagy világosan elhatárolni a
tudományosság kritériumaival az áltudományt a legitim tudománytól.
A
határvidék felderítésének végén arra a következtetésre jutnak, hogy nincs olyan
módszer, aminek segítségével pontos, vastag filctollal meghúzható határvonallal
elkeríthetjük a két területet.
Ez kétségbe ejtheti azokat, akik a vitában
akár az egyik, akár a másik oldalon elkötelezték magukat, de, paradox módon,
csak így járhatnak el Kutrovátzék, ha becsülettel szeretnék végezni saját
tudományukat.
Más kérdés, hogy a könyvük végén levont konklúziót, mely
szerint az a tudomány, amit annak hívunk, mennyire hasznos vagy értelmes
definíció.
Annyi biztos, hogy a könyvet végigolvasva ennél többre
számítottam, hiszen ez egy olyan megállapítás, amit a tudományhoz vajmi kevéssé
értők is józan paraszti ésszel belátnak.
Vagy mégis inkább arról volna
szó, hogy az emberi elme mindig is a közös megegyezésnél szeretne többet
belelátni azokba az intézményekbe, melyeket magunk fölé emelünk, hogy legyen
valami megingathatatlan autoritás, ami az életünket
szervezni?
Lehetséges-e egyáltalán, hogy az emberi társadalomban, melyet
természetünkkel összhangban alakítottunk ki, valaha is olyan tekintélyt
találunk, amit nem illethet állandó kétely, kérdésözön, amit nem övezhet némi
tisztelet mellett egy jó adag bizonytalanság is?
A kötet végső
kicsengése azt sugallja, hogy sosem feledhetjük el egyetlen ember alkotta
intézményről sem, hogy nem egy rajtunk kívül álló, abszolút igazság és
szervezőerő révén lett olyanná, amilyen.
Az emberi szem, kéz, vágy és
ösztöneink is alkotják társadalmunkat, nem csak az ésszerűség.
Ezért, ha
találékonyságunk bármilyen tárgyi vagy tevékeny formát ölt, kritikus
gondolkodásunk és újabb és újabb módszerek segítségével kell a megalkotott
rendszer hibáit kiküszöbölni.
Ma a tudományosság vallja magának hangosan
ezt az elvet, de az emberi tettek és tervek régiójában egyetlen intézmény sem
„csak úgy,” magától alakult ki, és ha kitüntetett figyelmet kér a
természetesség, a hasznosság vagy bármi más eszme nevében, alapos okunk van a
gyanakvásra.
Az utolsó üzenet legkevésbé sem lélekemelő, de talán
ráébreszt bennünket kellemetlen bizonytalanságunk, kétkedésünk szükségességére,
ezért a kötet azok számára fogja a legnagyobb megnyugvást jelenteni, akik, bár
szeretnék a bizonyosságot elérni, mégis érzik, hogy örökre nyughatatlanok
maradnak.
Kapcsolódó recenziók
- A RELATIVIZMUS HATÁRAI: VAJON LÉTEZIK-E DEMARKÁCIÓ A RELATIVIZMUSON BELÜL? (Brendel Mátyás, Magyar Tudomány, 2011-05-10)
- Kutrovátz Gábor – Láng Benedek – Zemplén Gábor: A tudomány határai (blog, Moly, 2009)
- Kutrovátz Gábor – Láng Benedek – Zemplén Gábor: A tudomány határai (Sümegi András, IPM, 2010-02)
- Érdeklődésünk határtalansága: Typotex (Tandori Dezső, Új Könyvpiac, 200-03-01)
- A tudomány határai (, MATISZ, 2009.05.05.)
- A Föld márpedig lapos „Mindenfélét lehet állítani, de tessék bizonyítani!” (Molnár Csaba, Magyar Nemzet, 2009-01-10)
- Kutrovátz Gábor – Láng Benedek – Zempléni Gábor: A tudomány határai (Makai Péter Kristóf, Ekultura, 2008-12-22)
- [a könyv címe] (Csorba F. László, Természet Világa 2008/12. 575.oldal, 2008. december)
- A demokratikus tudásátadás és az áltudományok (Mund Katalin, Liget, 2008-11)
- A tudomány határai (Osman Péter, Műszaki Magazin, 2008/9)
- "A tudós is ugyanolyan laikus" - Kutrovátz Gábor, Láng Benedek, Zemplén Gábor tudománykutatók (Barotányi Zoltán, Magyar Narancs, 2008-10-23)
- A tudomány határai (Osman Péter, Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle (MSZH), 2008. október)
- A tudomány határai (Füstös László, Fizikai Szemle, 2008/6.)
- Határta(la)nítás (Dr. Osman Péter, Új KönyvPiac, 2008. október)
- Ex libris (Pléh Csaba, ÉS, 2008-09-29)
- A madár sem hallgat az ornitológusra (Berényi Dénes, Élet és Tudomány, 2008. október 10.)
- Határvillongások (Bárány Tibor, Élet és Irodalom, 2008-8-18)
- Végy egy jó pohár vizeletet! (Kerekes Tamás, www.virtus.hu, 2008. július 28.)
- Két vitairat a Typotextől (Ádám Zita, Népszabadság, 2008. június 5.)