Martos Gábort már ismerjük. MŰKERESKEDELEM - Egy cápa ára c. könyvéről (Typotex, 2013.) a Hírlevél 2013/17. számában szóltunk, "Ilyet én is tudok" - Sokmilliós művek kalapács alatt c. könyvéről (Typotex, 2018.) a 2019/11. számban. Mondhatni e két mű remek előtanulmány ahhoz is, hogy kevésbé szédüljünk az e mostani könyvében szereplő döbbenetes számoktól, s értsük, egyáltalán miként születhetnek ilyen árak. Hogy jobban értsük: van néhány pici papírtárgy, amelyek piaci értékét ma egyenként 1 millió angol fontra becsülik (forrás: Wikipedia).
A Könyvfesztivál díszvendégeként ismét hazánkba látogató Jón Kalman Stefánsson elbeszélései és regényei közismerten sűrűek és líraiak, prózájának minden sorát átitatja a költészet. Ennek ismeretében talán nem meglepő, hogy az izlandi író eredetileg költőként indult, verseiből pedig a Typotex Kiadó jelentetett meg egy csokorra valót.
A szerző ezúton köszöni a Typotex és a Jelenkor Kiadó segítségét. És van a Stefánsson-univerzumnak két remek fordítója, Patat Bence és Egyed Veronika. És valószínűleg Dunajcsik Mátyás is sokat dolgozott a háttérben. Amíg írtam ezt a szöveget, Beck Hansent hallgattam. Neki is köszönöm. Nem tudom, Jón Kalman Stefánssonnak hány könyve van – elég sok –, nincs különösebb késztetésem efféle adatolásnak utánajárni, a statisztikánál többre értékelem a megérzést.
Sloterdijk azt mondja, hogy az európai eszmetörténetet lényegében már kétszázötven éve a rousseau-i felfedezések elleni küzdelem hatja át, mivel az „önmaga mélységéig rêverie-szubjektum” tömeges felszabadulása a társadalom végét jelentené. Ezért nevezi csodálatosnak a nyugati típusú individuális tömegtársadalmat, ahol az individuumok egy része, például a fiatalok egy csoportja, rendelkezik a „boldog használhatatlanság” tapasztalatával.
Ha valahogy meg akarjuk ragadni ennek a hatalmas könyvnek az alapgondolatát, akkor talán azt mondhatjuk: a jó vagy a sikeres emberi élet nem csak azon múlik, hogy milyen „opcióink és forrásaink” vannak, hanem „szükség van az élet számára meghatározó világvonatkozások és világviszonylatok” tanulmányozására is. (Suhrkamp, 2019. 52.) Ebből azt láthatjuk, hogy Rosa a Frankfurti Iskola második generációjának (így mindenek előtt Jürgen Habermas) kantianizmusával szemben nem fogadja el azt, hogy a modernség körülményei között a jó élet kérdésére nem lehet érvényes választ adni.
Agamben kiindulópontja az élet fogalmának a görög gondolkodásban megfigyelhető kettéosztása: az élet egyszerű tényét (zoé) különválaszthatjuk egy egyed vagy csoport életének sajátos formájától (biosz). Az egyszerű vagy puszta élet tehát nem azonos a politikailag meghatározott élettel, melynek célja Arisztotelésznél még egyértelműen a „boldog élet” volt.
A regény egy soknemzetiségű jugoszláv család három generációjának történetét próbálja elmondani. S ahogy a délszláv egységet és békés együttélést hirdető Tito-féle Jugoszlávia szétesni látszik, a különböző nemzetekből verbuválódott család tagjai között is egyre nőnek a feszültségek, s a délszláv háború nemcsak a szocialista államot számolja fel, hanem nagy mértékben a családot is.
Egy kis örmény hegyi faluban összefonódik a rideg történelem és az életet átitató varázslat. Van az a gyönyörű természeti jelenség, amikor egy vénséges vén, magányos fa tövéből egyszer csak üdezöld hajtás tör az ég felé. Amikor az öreg fáról már mindenki lemondott, úgy tűnik, hogy elszáradt és nincs benne élet, kiderül, hogy nagyon is. A gyökerei a mélyben egy új generációnak adnak erőt.
Neumann János tudományos hagyatékának ápolása folyamatos közös feladatunk. Azzal, hogy jelentősen kibővített válogatását megjelentette, fontos részt vállalt ebben a tevékenységben a Typotex Kiadó. Neumannak a kötetben szereplő fizikai és matematikai tárgyú írásairól Etesi Gábor számol be. Ugyanakkor Vizvári Béla jelen cikke a közgazdaságtani és matematikai dolgozatokat ismerteti. A recenziók is igazolják, hogy Neumann írásai mennyire gondolatébresztőek.
Mindenkinek melegen ajánlom ezt a nagyon érdekes könyvet, amelyet a Typotex Kiadó e-könyvként ingyenesen elérhetővé tett. A matematikus végzettségű szerző az egyik legtöbbet idézett magyar közgazdász, aki évtizedek óta tanít matematikusokat közgazdaságtanra és közgazdászokat matematikára. Ez a komplex, tudományterületeken átívelő és a tanítási szempontokat kiemelten kezelő szemlélet hatja át szubjektív, mégis átfogó matematikatörténeti válogatásának a tárgyalásmódját is.
