Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
Recenziók
review_pic
Kraft: Egy írástudó árulása a 21. században (2019.07.05)

Már persze, ha egy írástudónak van még mit elárulnia… önmagán kívül. Jonas Lüscher regényében ráadásként magyar szál is akad…  A Kraft című regényt – iróniájával, bujkáló humorával, kiábrándultságával együtt – tekinthetjük látleletnek. Mert az. Is. Az olvasó, ha belehelyezkedik a Jonas Lüscher által megteremtett világba, akkor egy csöppet sem fogja jól érezni magát. Nem is ez a cél. A főhős, Richard Kraft, az egykor csillogóan ígéretesen induló bölcsész(*) Amerikába utazik, hogy részt vegyen egy versenykonferencián, mely azt hivatott bizonyítani, hogy a világban minden a legnagyobb rendben van, és az emberiség fejlődése – van ilyen egyáltalán? – jó irányba tart. S hogy egy kiábrándult (európai) bölcsészprofesszor miért vállalkozik ilyesmire?

review_pic
Előre, varsói kurvák, gengszterek (2019.07.04)

Nyilván szubjektív értékelési szempont, de két olyan jellegzetesség van, amelyek ha megtalálhatóak egy irodalmi műben, akkor az meglehetős fórral indul e recenzió írójánál. Az egyik az „elit-” és a „tömegkultúra” elkülönítésének tudomásul nem vétele. Ha egy szöveg fittyet hány a „magasművészet” és a „kommersz” közé húzott demarkációs vonalra, és akár még a trasht is beengedi a könyvborítók közé – mint például Térey János Káli holtakja vagy Rakovszky Zsuzsa Történések című kötetének záró ciklusa –, az mindig izgalmas játékteret nyit a műben, és növeli az autentikus korrajz esélyeit. A másik pedig a történelmi-kulturális határhelyzetek megragadása – a história olyan pillanataié, amelyek átmenetet képeztek egy már lezárult éra, valamint a rá következő korszak kiteljesedése között.

review_pic
Az író nem paradicsomleves… – interjú Szczepan Twardoch lengyel íróval (2019.07.04)

A lengyel irodalom fenegyereke olyan témákhoz nyúl, melyekhez más, így nem mer vagy nem akar. Felborzolja a kedélyeket és felcsigázza a kíváncsiságot. Szczepan Twardoch Budapesten járt… Szczepan Twardoch A király című regénye a második világháború előtti Varsóban, az ottani zsidó gengszterek világában játszódik. Kegyetlen, izgalmas, provokatív és elgondolkodtató mű, mely egyrészt lelkesedést vált ki, másrészt viszont csípi némelyek szemét. Az író a Typotex Kiadómeghívására vett részt a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. Legutóbbi ittjártakor, 2016-ban a Morfium című regényről beszélgettünk (Segítség a legális Morfium fogyasztóinak), most az A király (lengyelül: Król) ürügyén.

review_pic
A király (2019.07.04)

Nekünk, könyvbarátoknak, mindig is voltak és lesznek kedvenc könyveink, nem is kevés. Időnként változik ez a lista, újak taszítják le a trónról a régieket, de némelyik olvasmány még a kedvencek között is kiemelt helyen szerepel. Ezek azok a művek, melyeknek olvasása olyan élménnyel gazdagít minket, amiket sosem tudunk feledni. Persze a részletes cselekmény talán elhalványul, de az az érzés, amit a könyv olvasása váltott ki belőlünk, mélyen bennünk marad. Nekem is van néhány ilyen „kedvenc a kedvencek között” könyv, amit véglegesen a szívembe zártam. Az egyik ilyen Szczepan Twardoch első magyarul megjelent regénye, a Morfium. Zseniális alkotás. Bíztam benne, hogy mihamarabb olvashatunk még a szerzőtől újabb alkotásokat, és néhány hónapja szerencsére meg is érkezett a könyvesboltokba A király.

review_pic
Ki a király? (2019.07.04)

Szczepan Twardoch, miután a Morfiumban leszámolt a lengyelek számára oly’ fontos Isten-haza-becsület hármasával, újabb, A király című regényében úgyszintén érzékeny témát érint, miközben a morfiumot kokainra cseréli. Előrebocsátom, hogy koránt sincs könnyű helyzetben a kritikus, ha szpojlerezés nélkül kíván szólni a könyvről – azért teszek egy kísérletet. Varsóban vagyunk (vagy időnként Tel-Avivban?) a második világháború előtti időszakban, egész pontosan 1937-et írunk (vagy eltelt azóta ötven év?). Németországban Hitler ekkor már bőven hatalmon van, Lengyelországban is egyre erősödik az antiszemita légkör, mindenütt ott hemzsegnek a „zsebhitlerek”, az egyetemeken bevezetik a padgettót, a hadseregben listázzák és ki akarják zárni a zsidó katonákat.

review_pic
Képzelet szaggatta történelem (2019.07.04)

Rajongás ide vagy oda, a tizenhét éves, vézna és jelentéktelen srácnak az apja halála miatt érzett ambivalens érzései azért mégiscsak rányomják a bélyegüket a „naplóvezetési szokásaira”. A több évtized elteltével, kivándorlása utáni új lakhelyéről, Tel-Avivból írott sorokra nemcsak az emlékezet hézagos vagy nem megbízható mivolta jellemző, hanem az elképzelt s egyben vágyott eseményeknek, valamint a valóban megtörtént tényeknek az emlékező tudatában való összeütközése is.

review_pic
Nincs isten, mert ember sincs - ilyen volt a zsidó alvilág 1937-ben (2019.07.04)

A Typotex Kiadó újabb újabb remekművet adott ki Szcepan Twardoch tollából, A király címmel. Nincs mit szépíteni a dolgon: Varsó a második világháború előestéjén, az alvilág, és azon is belül a zsidóalvilág  szemszögén átszűrve, ami gyakran erőszakos, néhol pikáns, máskor rettenetes és gátlástalan, de mindenképpen hatékony. A varsói zsidók között is létezett bűnözői életforma (hol nem?), akik mindenre fel voltak készülve, zsebükben a politikai és gazdasági hatalom, rendőrök félrenéznek, ha útjuk kereszteződik, de arra, ami feléjük közeledik a németek jóvoltából, senki sem lehetett felkészülve.A könyv főhőse Mojzesz Bernsztajn, akinek egyszerű, zsidó apja képtelen a védelmi pénzt kifizetni a környéken uralkodó maffiaszerű bandának.

review_pic
A király (2019.07.04)

Szczepan Twardoch számomra új felfedezés, előző könyvét nem olvastam. Lesz mit pótolnom. A király a lengyel szerző idehaza második megjelent regénye erős és sötét, néha bizony embertelenül kegyetlen és szemléletes képet fest erről a korszakról. Véleményem szerint nagyon pontosan tükrözi azoknak az éveknek a hangulatát. Nem egy vidám olvasmány, azonban kétségtelenül magasan kiemelkedik az átlagból és reálisak az ábrázolt helyzetek. Filmszerűen pörgő, olvasmányos a történet. A regény Varsóban játszódik az 1930-as évek második felében. A regény végig dinamikus és hatásos. Szczepan keményen indít, egyből egy bokszmeccsre viszi az olvasót. A szerzőnek köszönhetően alapos képet kapunk, megismerkedhetünk a korabeli Varsó életképeivel, a munkásosztályon uralkodó hangulattal, a problémáikkal és vallási hiedelmeikkel.

review_pic
Zsidó gengszterek miatt érdemes olvasni! (2019.07.04)

Volt idő, amikor a zsidózáshoz – a butaságon túl – bátorság is kellett. Mert voltak olyan zsidók, akik visszaütöttek. Szczepan Twardoch regénye 1937-ben játszódik. Ma már egészen nehéz elképzelni, hogy milyen lehetett a holokauszt előtti zsidóság élete. Ráadásul legtöbbünkben van valami, ami nem engedi, hogy a kor mélyére pillantsunk, és a háború előtti zsidóságot úgy nézzük, mint az esendő emberiség esendő részét. Pedig ők is emberek voltak, a többségi társadalomhoz képesti másságukkal együtt is ugyanolyanok, mint bárki más. Jók, rosszak, kegyesek és kegyetlenek, áldozatkészek és áldozatok… Gyilkosok, rablók, csalók és védelmi pénzt szedők és verőlegények és kurvák ugyanúgy voltak közöttük, mint jóravaló és jóravalónak látszó emberek. De erről nem beszélünk, és pláne nem írunk. És főleg nem regényt!