Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
Recenziók
review_pic
A könyvek illata (2019.05.27)

A második világháború utáni években úgy tűnt, hogy a tudomány az emberiség minden problémáját meg fogja oldani. A lelkesedés a társadalom egészére kihatott: a gyerekeknek tudományos játékokat vásároltak a szülők, a kamaszok olyan könyveket bújtak, mint a Színes vegyészkedés, A kis kémikus. Még a tanyavilágban is összegyűlt a tévé előtt a szomszédság, hogy megnézzék Öveges professzor esti műsorát. Manapság elfordulást tapasztalhatunk a tudománytól, amit a média által terjesztett tudománykritika is tetéz. A boltokban „E-mentes” kenyeret árulnak, a consumer pedig ájultan vásárolja, nem tudva, hogy a kenyér alapjában egy polimer, az E300 a C-vitamin, az E260 az ecet, az E290 meg a szén-dioxid, amit az élesztők is termelnek a kenyér kelése közben. A  kemofóbia általános jelenség.

review_pic
A könyvek illata és a Szkripal-merénylet is kémia (2019.05.27)

Furcsa ellentmondás, hogy hajlamosak vagyunk a természettudományok fontosságának (és szépségének!) alábecsülésére. Pedig a minket körülölelő világ, ha ebből a szempontból tekintünk rá, önmagában egy természettudományos példatár, melynek megértéséhez – és alakításához – az évszázadok során egyre közelebb jutottunk. Mégis, ahelyett, hogy erre reflektálva tátott szájjal habzsolnánk az új és újabb ismereteket, mintha megpróbálnánk megragadni egy olyan világban, ahol ezeknek az ismereteknek nincs akkora jelentősége. Arra már a skolasztika hanyatlásakor rájöttünk, hogy a tudomány nem a teológiai szolgálóleánya. Vagy legalábbis nem úgy, ahogy azt korábban gondoltuk. Arra viszont mintha a mai napig nem sikerült volna ráébredni, hogy akkor mi végre a sok-sok egymással összefüggő információ és ismeret.

review_pic
Az evolúcióelmélet atyjának két arca (2019.05.20)

Gyakorta előforduló jelenség, hogy a kortársak vagy épp a jövő írnokai hajlamosak kizárólag fekete-fehér színekben feltüntetni azokat az egyéniségeket, akik valamilyen úton-módon jelentős hatást gyakoroltak az emberiség történelmére. Kevés pártatlan, kendőzetlen őszinteséggel előadott történetet olvashatunk manapság – mint kiderült, Stellan Ottoson könyve, a Darwin, az óvatos forradalmár egyike ezen műveknek.  Az 1809. február 12-én született Charles Robert Darwin tehetős, egyúttal jó hírnévnek örvendő család gyermekeként cseperedett fel.

review_pic
Miért nem borotválkozott Charles Darwin? (2019.05.20)

Darwin életrajza szoros összefüggésben áll műveivel. A XIX. századi angol úriember életének feltárása során sok összefüggésre és ellentmondásra fény derül… Darwin igazán különleges figurája a tudománytörténetnek, de nem csak annak. Tudományos munkássága alapvetően formálta át a világképet és a világlátást: a mi hétköznapi életünket. Szükségszerűen még azokra is hatott/hat, akik elutasítják az evolúció darwini értelmezését, vagy a természetes kiválasztódást. Szóval, a jó öreg Charles még annak is fontos, aki azt állítja, hogy nem az. A most megjelent kötet azért különleges, mert nem Darwin tudományos állításaival foglakozik, hanem magával Darwinnal. Az embert, sőt, a magánembert mutatja be, s ezzel – áttételesnek tűnő, mégis direkt módon – tudománytörténetet ír.

review_pic
Tudós? Akkor ateista! (2019.05.20)

Az 1809-ben született Charles Darwin kétségkívül a 19. század egyik legnagyobb hatású gondolkodója volt, és néhány félőrült kansasi tanítón kívül kevesen vitatják, hogy fő műve, a másfél évszázada kiadott A fajok eredete alapvetően meghatározta a természettudomány fejlődését.  Érthető is, ha a korabeli közvéleményt megrázta Darwin majmos elmélete, különösen úgy, hogy az egyedfejlődés teóriája ellentmondott a keresztény tanításnak is – de ez nem ma volt, A fajok eredete ugyanis 1859-ben jelent meg. Most 2019 van, és Stellan Ottosson svéd író és volt diplomata sem a viktoriánus Angliában írta Darwin – Az óvatos forradalmár című könyvét, hanem 2016-ban (a kötet magyarul 2019-ben jelent meg a Typotexnél), ezért is furcsa, hogy a szerző a vallást helyezi a középpontba, amikor Darwin életéről és munkásságáról ír. Tudós?

review_pic
Darwinról, illúziók nélkül (2019.05.20)

Ki volt Charles Robert Darwin? Igen, mindenki fújja: A fajok eredete, de ezen túl ki volt Darwin, az ember? Szeretett? Elismert valakit? Hogyan bánt a gyerekeivel? Minek örült? Mit gondolt politikáról, hitről, családról, gyarmatokról? Íme egy összefoglaló mű Darwinról, illúziók nélkül.  A Typotex Kiadó érdekes művet tett le az olvasók elé Stellan Ottosson tollából Charles Robert Darwinról, Darwin az óvatos forradalmár címmel. Az élvezetes stílusban megírt életrajz számos adalékkal gazdagítja Darwin életének jellemző magánéleti, földrajzi, gazdasági, politikai, társadalmi és történelmi vetületét, amelytől az ember szinte ott érzi magát a viktoriánus Angliában.

review_pic
Darwin tényleg ellopta Wallace gondolatait? (2019.04.16)

Egy titokzatos levél története, amelynek hatására Darwin egy év alatt megírta, amin már több mint húsz éve dolgozott. Darwin inspiráló világkörüli útja és a modern evolúciós elméletnek megágyazó könyvének megjelenése között több mint 20 év telt el. Ez idő alatt a kutató csendben és szisztematikusan gyűjtögette az elméletét alátámasztó bizonyítékokat, növelte hírnevét, hogy aztán viszonylag rövid időn belül megírja forradalmi könyvét. A hosszas előkészületi szakaszt és a gyors megírás folyamatát egy Darwinnak szóló levél választotta el egymástól, amelynek körülményei évtizedeken át foglalkoztatták a kutatókat. Az alábbiakban Stellan Ottosson Darwin – Az óvatos forradalmár című könyve és más cikkek, tanulmányok alapján megpróbálom bemutatni a világot felforgató könyv keletkezési körülményeit.

review_pic
WTF? Miért rajtunk múlik, hogy mit hoz a jövő? (2019.04.03)

Civilizációnk az alapjául szolgáló technológiák fejlődésének exponenciálisan gyorsuló szakaszába lépett, ami még sokkal élesebbé és súlyosabbá teszi a "rajtunk múlik-e és mennyiben?" kérdést, s a levonható következtetéseket. Erre reagál ez a könyv.Tim O'Reilly 40 éve, a techipar pionírjaként figyeli és alakítja a Szilícium-völgy aktuális trendjeit, me-lyek évről évre végig söpörnek a világon, gyökeresen megváltoztatva a mindennapjainkat. A szerző új könyvében a mesterséges intelligencia által gerjesztett kihívásokra és aggodalmakra kínál gyakorlati megoldásokat." - a Typotex ajánlójából (valójában csak eszközöket a megoldások felé törekvő gondolkodáshoz)."Mindazoknak, akik szeretnének felkészülni a jövőre, és szeretnék tudni, a technológia hogyan alakít-hatja és segítheti majd a társadalmunkat, a WTF? nélkülözhetetlen kalauz.

review_pic
A nyúl nem tanult matematikát - Mesés fejtörők nem csak iskolásoknak (2019.03.21)

De jó a nyúlnak! Vagy mégsem?? A szellemi csonkítás minősített esete kellene legyen, ha valakiben elültetik a matematikától való idegenkedést, s ezzel egy csodálatos világtól ijesztik el. Az pedig bizo-nyos, hogy a matematika a logikus, azaz jól szervezett, hatékony gondolkodás mással talán nem is helyettesíthető segítője, amint az is, hogy nincs, aki így-úgy ne használná.A legtöbbünknek eszköz, képesség, ám meglepő, mennyire része a matematika a természet világának is. Nyilvánvalóan nem a jelrendszereinkkel leírt formáiban, hanem úgy, ahogyan megjelenik a különféle tudományágak törvényeiben, vagy amint pl. az arany arány« és a »Fibonacci spirál« megjelenik a legkülönfélébb alakzatokban, az ősi Nautilusoktól, a mai csigákon át a galaxisokig. (L.

review_pic
Braun Tibor: Vándorbottal a tudományos kutatásban - Interdiszciplináris villáminterjúk kiemelkedő hazai természettudósokkal (2019.03.21)

"Braun Tibor kutatóvegyész, az MTA doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézetének címzetes egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia Eötvös József-koszorújának kitüntetettje, a nemzetközi Hevesy-díj és a Solla Price-díj birtokosa, nyugat-európai, amerikai és kínai egyetemek, kutatóintézetek és konferenciák gyakori meghívottja és előadója." - a Typotex honlapjáról. E kötete olyan hazai tudósokat mutat be, akiket veszteség - enyhe túlzással szégyen- nem ismernünk.A közismert akadémikus Kroó Norbert az előszavában kiemeli:"Olyan ismert és elismert kutatókkal az elmúlt években készített és publikált interjúit szerkesz-tette ebbe a kötetbe, akik szakmai tevékenységük egy jelentős részét külföldi kutatóhelyeken végezték, ami jelentős szerepet játszik az itthoni tudományos munkájukban is.