
Oldalszám: 307 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-9664-52-4
Témakör: Fizikatörténet, filozófia, népszerűsítés
Eredeti ár: 3500 Ft
Webshop ár: 2625 Ft
KOSÁRBA
Ha jövő, akkor világűr
Az első mesterséges hold felbocsátása szó szerint korszakalkotó tudományos és műszaki teljesítmény volt, hiszen ezen eseménnyel 1957. október 4-én az űrkorszakba léptünk. Az első szputnyik történelmet írt, és ennek immár 50 éve...
Mára a Föld körül keringő űreszközök a mindennapi élet nélkülözhetetlen részeivé váltak a műholdas távközléstől kezdve az időjárás-előrejelzésen át a pontos helymeghatározásig. De a hétköznapjaink kényelmét biztosító számos találmány is az űrkutatásnak-űrtevékenységnek köszönhető. Az űrkutatás költségeinek csökkentése miatt kényszerült rá az emberiség a technikai eszközök miniatürizálására (vajon gondolunk-e erre, amikor a tenyerünkben tartjuk valamelyik szórakoztató-elektronikai készülékünket?), továbbá az űreszközök üzembiztos működéséhez különféle ütésálló, kopásálló, hőálló stb. anyagokat kellett kikísérletezni. A műszaki fejlesztés ezen eredményei idővel ugyancsak megtestesültek hétköznapi használati tárgyainkban.
Az űrkorszak kezdetének fél évszázados jubileuma nemcsak a visszapillantásra ad alkalmat, hanem az előretekintésre is. A jövőbe azonban senki nem lát, ezért az eddigi eredmények és a lehetőségek figyelembevételével csupán a tendenciák körvonalazhatók.
Ezt kísérli meg - a tudományosság talajáról kiindulva - az Almár Iván-Galántai Zoltán szerzőpáros. Egy űrkutatással foglalkozó csillagász és egy jövőkutató gondolatai az emberiség jövőbeni kozmikus kapcsolatairól mindenképpen érdekesek: egyrészt e kapcsolatok tág értelmezése miatt - hogyan viszonyul majd az ember az űrkutatáshoz?; milyen kozmikus hatások veszélyeztetik a Földet?; milyen fejlődés várható az idegen civilizációkkal való kapcsolatfelvétel terén? - hanem a két szerző eltérő szakmai képzettségéből következő nézetkülönbségek ütköztetése miatt is.
A könyv témagazdagsága jól érzékeltethető néhány kiragadott fejezetcím felsorolásával: hagyományos és nem hagyományos hordozóeszközök, hordozórakéták, űrlift; az űrszemét problémája; kozmikus veszélyek, különös tekintettel a kisbolygó- és üstökösbecsapódásokra; kozmikus környezetvédelem; űrturizmus; üzenetküldés földönkívülieknek; csillagközi utazások előkészületei.
Minden fejezet helyzetáttekintéssel indul, amelyet az adott témakörhöz kapcsolódó kérdések megfogalmazása és megválaszolása követ. Ezt a hagyományosnak nem nevezhető tárgyalásmódot az indokolja, hogy így tehető igazán világossá a két szerző nézőpontja és véleménye közötti eltérés bizonyos kérdések kapcsán. E felépítés további előnye az, hogy az olvasó maga is felmérheti: vajon a témakör áttekintését olvasva felvetődött-e benne ugyanez a kérdés, azaz mennyire „fogta meg” a téma. Mert a szerzők gyakorlott ismeretterjesztőkként különös figyelmet fordítottak arra, hogy a helyzet objektív áttekintésében elhelyezzék a kérdés csíráját, hogy aztán a saját, egyéni álláspontjukat (olykor mások véleményére is utalva) részletesen is kifejtsék az egyes kérdésekre adott válaszukban.
Az ember és a kozmosz kapcsolatára jellemző helyzetből kiindulva a jelenlegi tendenciák ismeretében a könyv meggyőzően tárja az olvasó elé, hogy hosszú távon nincs más alternatívája az emberiségnek, mint az, hogy a világűrbe való terjeszkedéssel biztosítsa saját továbbélését. Az is kiderül azonban a műből, hogy ennek megvalósítása az emberiség eddigi legnehezebb feladata. Még a Földre leselkedő kozmikus veszélyekkel és azok elhárításával sem vagyunk teljesen tisztában, de az űrturizmus kialakulása és várható fellendülése már jelzik, hogy a kis kezdőbetűs ember sem akar mindig a Földön maradni. Idegen civilizációkról sincs még tudomásunk, bár keresésük már több évtizede tart, viszont az elmúlt néhány évben megindult a más csillagok körül keringő bolygók „üzemszerű” felfedezése, egy-két éven belül pedig a Föld távoli ikertestvérei is kimutathatókká válnak.
Valóban itt az ideje, hogy ki-ki elgondolkodjon az emberiség és a kozmosz jövőbeli viszonyáról - vezérfonalnak e könyvet tekintve.Kapcsolódó recenziók
- Kérdések kérdései – a világ leigázása (, Friderikusz most, 2010)
- Ma még fantasztikum, holnap valóság lehet! (, Az Este, 2008. április 30.)
- Mit csináljak a jövőmmel? (Bárczy Pál, Bookline, 2011-01-10)
- Az űrszemét problémája - részlet (Almár Iván és Galántai Zoltán, National Geographic, 2009-07-22)
- Elrugaszkodás (Molnár Csaba, Magyar Nemzet, 2008. szeptember 13.)
- Vigyázat világűr, jön az ember! (, Könyvesblog, 2008.02.03.)
- A SETI-kutatás nem ufológia - vendégünk volt Almár Iván űrkutató-csillagász (, origo, 2008. május 7.)
- A SETI-kutatás nem ufológia - vendégünk volt Almár Iván űrkutató-csillagász (Almár Iván , Origo, 2008-5-7)
- Távoli világok kutatói (Frey Sándor, Űrvilág, 2008. március 30.)
- Álmuk a világűr (Frey Sándor , Űrvilág , 2008.02.05.)
- Ha jövő, akkor világűr (Szabados László, Magyar Tudomány , 2008-2-13)
- Ha jővő, akkor világűr előadássorozat (Almár Iván és Galántai Zoltán, http://eper.elte.hu/eper.phtml?cim=hajovo.html , 2007. december)
- Két szakember beszélgetése a világűrről (Horváth András, Élet és Tudomány, 2007. december 14.)
- Ha jővő, akkor világűr (Horvai Ferenc, Technika, 2007. november)
- Ha jővő, akkor világűr (Horvai Ferenc, Meteor, 2007. november)
- Ha jövő, akkor világűr (Rozslay Márton, Népszabadság Online, 2007.5.31)
- De mi van, ha megtaláljuk őket? (Götz Attilla, www.index.hu, 2008.09.13.)
- Ha jövő, akkor ... (Szirtes Borbála, Új Könyvpiac, 2007 július)
- Irány a végtelen! (Kálmán Béla, Aero Magazin, 2007 szeptember)
- Ha jövő, akkor világűr (Both Előd, Természet Világa, 2007 szeptember)
- A jövőnk a kozmoszban folytatódik? (Kerekes Tamás, Magicafe.hu, 2007.6.28.)
- Ötven éve csoda volt az első szputnyik (N. Sándor László, Népszava, 2007.9.22.)