0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Megjelenés: 2007
Oldalszám: 307 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-9664-52-4
Témakör: Fizikatörténet, filozófia, Népszerűsítő fizika

Eredeti ár: 3500 Ft
Webshop ár: 2100 Ft

KOSÁRBA
Ha jövő, akkor világűr

Irány a végtelen!

Aero Magazin
2007 szeptember
 

Ötven évvel ezelőtt, az első mesterséges hold pályára állításával kezdetét vette az űrkutatás, a Föld kezdetben közeli, majd egyre távolabbi kozmikus környezetének aktív, kísérleti felderítése. Az emberiség elhagyta bölcsőjét. Két új magyar könyv is jelzi az évfordulót.

 Az egyik könyv, a jelen ismertetés tárgya, az űrkutató-csillagász Almár Iván és a jövőkutató-tudománytörténész Galántai Zoltán szerzőpáros műve a jövővel, a másik, Horváth András és Szabó Attila munkája (amelyet az egyik következő Aero magazinban mutatunk majd be) a múlttal, az űrkutatás történetével foglalkozik.

 Ha jövő

 

Az ünnepi könyvhétre megjelent könyvnek már a címe is gondolatébresztő: „Ha jövő, akkor világűr.” Nagyjából (és éppen részben a rakétatechnika fejlődése révén) az űrkorszakkal egy időben jelent meg az emberiség azon képessége, hogy többszörösen elpusztíthassa saját magát egy nukleáris világháborúban. Ma ehhez hozzájárul a környezetszennyezés „békés” lehetősége is. Az utóbbi években kezd tudatosulni a Föld sebezhetősége a kozmoszból érkező veszélyekkel szemben. Reális tehát a szerzők címválasztása, ugyanis az emberiségnek csak akkor lehet valódi jövője, ha felhasználja az űrkutatás és űrutazás lehetőségeit. A veszélyekről, a lehetőségekről, a földön kívüli életről, az értelmes lényekkel való esetleges kapcsolatfelvételről szól ez a könyv.

A tartalom szervezése újszerű. A négy fő rész (lehetőségek és veszélyek, az emberiség és a Naprendszer, földön kívüli civilizációk, a távoli jövő lehetőségei) hagyományosan fejezetekre oszlik ugyan, az egyes fejezetek felépítése azonban szokatlan: két részre oszlanak. Az elsőben egy általános áttekintés olvasható a témáról, míg a második a „Kérdések és problémák” alcímet viseli. Ebben a felmerülő kérdésekről a két szerző külön-külön fejti ki – esetenként eltérő – véleményét, továbbgondolkodásra, esetleg mindkettőtől eltérő vélemény alkotására késztetve az olvasót.

Nagy előnye a könyvnek rendkívül széles látóköre (a teljes világegyetem). Foglalkozik az űrkutatás gyakorlati problémáival (űrszemét), a lehetséges kozmikus veszélyekkel, az élet lehetőségével a Naprendszerben és a Világegyetemben, a földön kívüli civilizációkkal való kapcsolatfelvétel nehézségeivel, a csillagközi utazás problémáival – és ez csak egy felületes felsorolás. Külön fejezet szól a Fermi-paradoxonról („Ha vannak földön kívüli értelmes lények, miért nem kerestek meg minket eddig?”), a kapcsolatfelvétel nyelvi nehézségeit pedig sok más mellett a biztosan a Földön, földi nyelven írt, de máig megfejtetlen Voynich-kézirattal szemléltetik a szerzők. Sajnos az ismeretterjesztő könyvek között még ritkaság az ilyen, amelyben nem hurráoptimizmussal, minden létező probléma megoldásával vagy megoldhatóságával áltatják az olvasót, hanem reálisan bemutatják a kételkedést, az ismeretlent, de a valódi eredményeket és a lehetőségeket is.

 

Kozmikus veszélyek

 Az első rész kozmikus lehetőségeinkkel és a kozmoszból eredő veszélyekkel foglalkozik. Jelenleg a világűrbe kijutás kizárólagos eszköze a rakétatechnika, amely az alapjait tekintve nem távolodott messze a kétezer éves lőporhajtású kínai tűzijáték-rakétáktól vagy von Braun V-2-esétől. A különböző hordozórakéták csak a hajtóanyag és az oxidálóanyag összetételében térnek el, illetve a szilárd hajtóanyag esetében ma már nem lőport használnak, de alapvetően kémiai, égési reakciók adják az energiát és a tolóerőt, és a rakéta vagy teljesen, vagy (az amerikai űrsikló esetében) részben megsemmisül. A szerzők áttekintik a jelenlegi pazarló technika helyzetét, és elemzik a következő logikus lépés, az űrlift létrehozásának lehetőségét. Az űrkutatás fejlődésében komoly szerepet játszó ideológiai háttér, a nehéz, de eredményes felfedezőutak érdekessége, fontossága is külön fejezetet kap. Ezután az űrszemét problémája következik, amely már-már akadályává válhat a világűrbe való kijutásnak. A Föld körüli törmeléktől logikus a továbblépés a bolygóközi törmelékhez, a Naprendszerben keringő kisebb-nagyobb kődarabokhoz, amelyek időnként a Földdel is összeütközhetnek. A kisebbektől megvéd a légkör, a nagy ütközések szerencsére ritkák, de előfordulnak, mint erre a Shoemaker-Lévy-9 üstökös figyelmeztetett, amikor 1994-ben a Jupiter légkörébe csapódott. Olvashatunk a becsapódások lehetséges hatásairól és a védekezésről is. Más kozmikus jelenségek (nap-, szupernóva-, gamma-sugárkitörések) pedig halálos részecske- vagy elektromágneses sugárzással áraszthatják el a Földet. Ezek ellen is véd a légkör és a magnetoszféra, de például a Nemzetközi Űrállomáson dolgozva már figyelembe kell venni a napkitöréseket, ráadásul az újabb technikák egyre sebezhetőbbek e hatások által. Megismerésük és figyelembevételük tehát szükséges.

 A Naprendszer és a földönkívüliek

 A könyv második része az emberiség kozmikus hazájáról, a Naprendszerről szól. Az első fejezet az eddigi kutatásokat és elgondolásokat ismerteti az élet lehetőségéről, élőlények túléléséről, néhány nagyon érdekes eset felsorolásával. A környezetvédelem jelenleg már túlnőtt a globális kereteken, univerzálissá vált, nemcsak a földgolyót, hanem a világűrt, a bolygókat is szennyezhetjük, és léteznek (többek közt magyar) javaslatok védett „nemzeti parkok” létrehozására a Naprendszer egyes égitestjein. A nemzeti parkok vonzzák a turistákat, így az űrturizmus is kapott egy fejezetet, ami napjainkban (Simonyi Károly útja után) különösen aktuális téma. A második rész a távoli jövő űrgyarmatosítási elképzeléseivel zárul, annak megvitatásával, hogy lehetséges-e a Naprendszer egyes bolygóinak viszonyait úgy átalakítani, hogy az emberiség majd megtelepedjen rajtuk, vagy célszerűbb teljesen mesterséges űrvárosokat építeni, ennek összes bonyodalmaival.

A harmadik rész hat fejezetre oszlik a szokásos négy helyett – ez a földön kívüli civilizációk, a velük való kapcsolatfelvétel problémáit írja le. Ez a rész a nagy klasszikussal, a Drake-formulával indul, feltárva a szorzótényezőkben rejlő bizonytalanságokat. Ezután a földön kívüli civilizációk keresésének (SETI) hagyományos problémáit tekintik át a szerzők, majd az aktív és passzív SETI közti elvi különbségekkel foglalkoznak (ha nemcsak keressük a földön kívüli civilizációkat, hanem mi is küldünk üzenetet, mint pl. a Pioneer-10 és -11 ábrái). Ezt követi a földönkívülieknek szóló üzenet megfogalmazási nehézségeit leíró fejezet, a Voynich-kézirattal és a LINCOS (Lingua Cosmica) univerzális csillagközi nyelvvel, egészen a földön kívüli számítógépprogramokig. Az idegen civilizációkkal való találkozás veszélyeket is rejthet magában. Mivel a kozmikus veszélyek iránt (jogosan) nagy az érdeklődés, az utóbbi időben szakemberek több számszerű skálát is kidolgoztak egyes kozmikus veszélyek jellemzésére. Az erről szóló fejezet leírja a becsapódásokra vonatkozó Torino-skálát, a földön kívüli civilizációval való kapcsolat felvételének hatását értékelő Rio-skálát és a Földről más civilizációk felé sugárzott üzenet lehetséges veszélyességét számszerűsítő San Marino-skálát. Az utóbbi két skála létrehozói közt a könyv egyik szerzője, Almár Iván is szerepel. Végül a kapcsolatfelvétel emberiségre gyakorolt lehetséges hatásainak elemzésével, a követendő stratégiákkal fejeződik be ez a rész.

Időutazás, időkapszulák?

A negyedik rész már a távoli jövő problémáit elemzi. Terjedelmes fejezet foglalkozik a Fermi-paradoxonnal, miszerint ha vannak földön kívüli civilizációk, akkor miért nem látjuk őket. Fermi gondolkodásának szemléltetésére a fejezet tartalmazza a klasszikus Fermi-féle becslést is a chicagói zongorahangolók számáról, és a paradoxon nagyon sok lehetséges megoldását, beleértve azt is, hogy valóban egyedül vagyunk. A következő fejezet az időutazás jelenleg egyetlen lehetséges módját, a jövőbe küldött üzeneteket, „időkapszulákat” írja le. Az utolsó előtti fejezet a csillagközi utazások lehetőségeit taglalja, leírva az eddigi ismereteket, terveket és kísérleteket, beleértve a híres „Pioneer-effektust”, vagyis a Pioneer-10 és -11 kicsiny, de határozott és eddig megmagyaráz(hat)atlan lassulását. Egyedül itt történt, hogy a jelen sorok írója összevonta a szemöldökét, ugyanis a 270. oldalon lévő ábra aláírása pontos ugyan („Egy Pioneer szonda”), ám a sorozat egy korábbi példánya, amelynek sajnos semmi köze sincs sem a Pioneer-10-hez, sem a Pioneer-11-hez, amelyek valamelyikéről talán nem okozott volna nagy nehézséget egy fotót beszerezni… A negyedik részt a fantasztikus irodalomból jól ismert többgenerációs csillagközi űrhajók problematikája zárja.

Ezután következik a szerzők közös összefoglalása a könyv mondanivalójáról, a távoli jövő és az Univerzum összefüggéséről. A 307 oldalas könyv utolsó oldalait a további olvasásra javasolt, valamint a felhasznált irodalom felsorolása, szakkifejezések és rövidítések listája, valamint meglehetősen részletes név- és tárgymutató foglalja el. A könyv szép kivitele a Typotex Kiadó munkáját dicséri. A borító színes ábráján látható, hogy a számunkra oly fontos Föld már a Mars távolságából is milyen jelentéktelen fénypontnak tűnik a végtelen űrben. A számos érdekes és jó belső ábra fekete-fehér – „kiszínezésük” valószínűleg megemelte volna a 3500 forintos árat. A leginkább talán a különböző skálák ismertetésénél hiányoztak a színek, ahol az eredetiben a veszélytelen fehértől a biztos halálos veszély vöröséig változtak. Napjainkban szokatlan módon a jól olvasható szöveget nem tarkítják sajtóhibák. Összegzésként ez a könyv feltétlenül ajánlható minden gondolkodó embernek, akit csak egy kicsit is érdekel az űrkutatás vagy az emberiség jövője.

Kálmán Béla

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK