
Oldalszám: 476 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-4931-30-0
Témakör: Művészetelmélet
Sorozat: Képfilozófiák
Eredeti ár: 6900 Ft
Webshop ár: 3450 Ft
KOSÁRBA
Női alkotók a műkereskedelemben
Martos Gábor fontos kérdéseket feszeget új kötetében. Az Önarckép nyaklánccal – Női alkotók a műkereskedelemben című munka a képzőművészet történetének női alkotóiról és a műkereskedelemben való megjelenésükről szól.
„Remélem, hogy lassan egy olyan világba kerülünk, ahol már nem lesz különbség a férfi és női művészek árai között, ahol természetes lesz, hogy az árakat a műalkotások minősége, nem pedig azok készítőjének neme határozza meg” – idézi a szerző Alex Rottert, a Christie’s kortárs művészeti részlegének igazgatóját. E könyv a diszkrimináció összes látható és olykor láthatatlan elemének, valamint a női művészet súlyának és minőségének összegzése.
A kilenc fejezet (plusz a Függelék) körbejárja, kik és hogyan alkottak az elmúlt évszázadokban a néha stigmaként használt női művész/nőművész jelzőt magukon viselve/elviselve. A művészettörténeti felsorolás színes megjegyzésekkel, életrajzi történetekkel gazdag gyűjteményét adja a női alkotóknak. A reneszánsz kortól mutatja be a művészeket, mindig hozzátéve, hogy képeik miként bukkannak fel az árveréseken. A kötet terjedelmes, hasznos és érdekes adalékokkal szolgáló részt szentel a magyarországi női alkotóknak a XIX. századtól napjainkig. Az évszázadokon végighaladva, ahogy közelebb érkezik korunkhoz, egyre több ismert és kevésbé ismert név bukkan elő – lehetőség szerint egy-egy színes képpel illusztrálva viselője munkásságát. A XX. században a nőemancipáció, a feminista mozgalmak és a genderelméletek hatásaképpen egyre nagyobb létszámban jelennek meg a női alkotók a kiállítótermekben, galériákban, múzeumokban – és a műtárgypiacon.
A Taschen kiadó 2005-ben megjelentetett Women artists című könyvében 59 művész szerepel
a XX–XXI. századból. A szerkesztő, Uta Groschenik „Ez a nők világa” címmel indította bevezetőjét, s egyben a könyv nem titkoltan provokatív válogatását. Martos könyve nem provokatív, és állást foglalni sem kíván. Ő a női művészek, a művésznők, a nőművészek ambivalens helyzetét tárja fel, elsősorban azt kutatva, hogy a festészet női képviselői iránt a múlt századra megnövekedett érdeklődést mennyire tükrözi a mai piaci helyzet.
Miközben az alkotói és női sorsokról olvashatunk a kötet oldalain, rá kell jönnünk: egy anyaként, esetleg gyerekét egyedül nevelő nőként élő művész személyes hangvételű, a nőiséget feldolgozó munkáit nem lehet semleges szemlélőként, vagy őt e tekintetben „semleges”, nem nélküli alkotóként megismerni és megérteni. Suzanne Valadon, Frida Kahlo – vagy éppen Fajgerné Dudás Andrea – nem csupán festő, de sorsát és nemi identitását vállaló nő is. Van, aki ellenzi, ha neme szerint helyezik el a színtéren, mások – többek között Louise Bourgeois, Barbara Krüger és a feminista szemléletű művészek – ezt megkövetelik.
A szerző összegyűjtötte és a hazai művészeti kiadványok alapján elsőként katalogizálta a nőművészeket, de számot vetett azzal is – és ez a kötet talán legfontosabb fejezete –, hogy miképp kezelte és kezeli a képzőművészetben felbukkanó női alkotókat a művészeti szcéna. Ebben a kontextusban szerinte a kereskedelmi tényezők a döntők, ezt figyeli Martos: „2008 elejétől 2019 májusának végéig a világ képzőművészeti aukcióin a vásárlók több mint 196,6 milliárd dollárt költöttek műalkotásokra. Ebből az összegből a nők által készített művek ára durván négymilliárd dollárt tett ki, azaz alig kicsivel többet, mint két százalékot.” Ez az összegzés szinte tökéletes képet ad a női és a férfi művészek piaci helyzetéről.
Egy rövid fejezet az anomáliák ellensúlyozására indított női galériákról – azaz nők
által a nőművészek forgalmazását célul kitűző vállalkozásokról – szól. E vállalkozások
szélmalomharcairól több szó esik, mint arról, hogy a világban ma hány női galériás és kurátor
van. Sok – jelenthetjük ki, bár erről százalékos adatot a könyv nem közöl. (Itt a magyarországi helyzetet is figyelembe vehetjük, mert véleményem szerint arányok tekintetében az egyáltalán nem rossz.)
A kötet azonban – mint Martos eddigi írásai is – leginkább a Függelékben közölt összehasonlító adatsorok miatt válhat kutatások számára is hasznos olvasmánnyá. Itt találhatjuk a nyugati világ nagy aukciósházainak leütési listáit, külön véve a nőművészek által készített munkákról, valamint egy teljes összehasonlító listát a legdrágábban eladott női alkotásokról. Ez a magyar helyzetet is alaposan feldolgozza, egészen aktuális – 2020 december 31-én érvényes – adatokkal.
Milyen tanulságokkal szolgál ez az enciklopédikus igényű, tényfeltáró újságírói szemlélettel megírt könyv? A tanulságok nincsenek megfogalmazva. Nincsenek ítéletek, és javaslatok sem. Tényeket és adatokat olvashatunk arról, hogy a női művészet még mindig a grand art „szolgálólányának” tekinthető, s ez a dollárosított-forintosított összevetésekből élesen kiütközik. Martos Gábor összefoglalója hozzájárulhat, hogy a hazai műtárgypiacon tovább élénküljön az érdeklődés a női alkotók munkássága iránt.
Kapcsolódó recenziók
- Leltár - Önarckép nyaklánccal – Női alkotók a műkereskedelemben (Ipsics Barbara, Octogon 175. szám 2022/3. , 2022-6-20)
- Női alkotók a műkereskedelemben (GReni, https://www.kulturpara.hu/, 2022-5-19)
- „Dilettáns marad, és soha a művészetet és tudományt előre nem viszi” – női alkotók a műkereskedelemben (Benecz Judit, https://nlc.hu/, 2022-3-12)
- Nők a piacon - Női alkotók műkereskedelmi szerepléséről (Rudolf Anica, https://www.ujmuveszet.hu/, 2022. január 27.)
- FESTÉKNYOMOK AZ ÜVEGPLAFONON (Kántor Viola, https://revizoronline.com/, 2022. január 18.)
- NŐK A MŰKERESKEDELEMBEN (Szabó Brigitta, https://jelen.media/, 2021. szeptember 4.)
- Nők a férfiművészet tengerén (Torma Tamás, https://konyvterasz.hu/, 2021. október 4.)
- Önarckép nyaklánccal (Ott Anna, https://ottanna.hu/, 2021. augusztus 28.)
- Női alkotók a műkereskedelemben (Sinkó István, Műértő 2021. szeptember-október, 2021. szeptember)
- Könyvajánló – Martos Gábor: Önarckép nyaklánccal – Női alkotók a műkereskedelemben (Sipos Tünde művészettörténész, https://alkotomuveszet.hu/, 2021. augusztus 18.)
- Mennyire számít a művész ivara a műkereskedelemben? (Grozdits Hahó, https://librarius.hu/, 2021. augusztus 4.)
- Az asszonynak a helye (múzeumcafé, https://muzeumcafe.reblog.hu/, 2021-7-28)
- Ki festette ezeket? (Tóth Ida, https://magyarnemzet.hu/, 2021. július 15.)
- Egy a háromszázhoz, avagy „gender-alapú” aránytalanságok a műkereskedelemben (műtárgy.com, https://www.mutargy.com/, 2021-5-14)