
Megjelenés: 2009
Oldalszám: 216 oldal
Formátum: A/5, fűzve
ISBN: 978-963-2790-50-3
Témakör: Publicisztika, Antropológia
Sorozat: Szokatlan szempontok
Elfogyott
Egy zöldfülű antropológus
Egy másik könyv kellős közepén tartottam, amikor beállított a futár ezzel. Gondoltam, gyorsan belelapozok, elolvasom az első néhány oldalt, hogy lássam, valóban olyan érdekes-e, ahogy a kiadó reklámja alapján feltételeztem. Utána a másik könyvhöz hozzá sem nyúltam, ezt pedig nem tudtam letenni. Mert akármilyen furcsa is ezt mondani egy antropológus beszámolójáról, ez a könyv fergetegesen vicces és üdítően őszinte.
Ki mit tud Kamerunról és a doajókról? Én speciel a doajókról az égvilágon semmit nem tudtam, Nigel Barley könyvében olvastam először arról, hogy ez a nép egyáltalán létezik. Kamerunról pedig csak a foci jut eszembe, és Roger Milla nevén kívül maximum még néhány más focista nevét tudnám előkaparni az emlékezetemből. Ebbe az országba és erre a vidékre érkezik meg az antropológus, hogy „antropológiát műveljen” egy olyan távoli vidéken, ahol a városi börtönből időnként kiengedik horgászni a rabokat, mert úgysem tudnak hova elszökni. És beszámolója nem pusztán rettentő vicces, de szakít is egy csomó antropológusi hagyománnyal - vagy ahogyan Barley fogalmaz, a képmutatással.
Barley egyfelől ugyanis természetesen elutasítja a gyarmatosítók hozzáállást, miszerint a primitív népeket a haladás útjára kell állítani, barbár szokásaikat ki kell irtani. Másfelől viszont elutasítja azt a rózsaszín-romantikus képet is, miszerint az eldugott vidékeken élő népek minden esetben „természetközeliek”, és valamiféle földi Paradicsomban élnek, tökéletes harmóniában egymással és a természettel. A doajók legalábbis hosszasan sajnálkoztak azon, hogy nem vitt nekik gépfegyvereket a fehérek földjéről, hogy le tudják ölni a bosszantó antilopokat.
Barley leszámol több más csalóka mítosszal is, kezdve azzal, hogy az antropológus azért megy terepre, mert az a szíve vágya, és a terepen töltött időszak élete legszebb korszaka – ahogy az számos leírásból feltételezhetnénk. Barley szerint ezzel ellentétben az antropológus azért megy terepre nagy kelletlenül, mert mégiscsak hozzátartozik a munkájához, a terepmunka pedig „intenzív unalomból, magányból, szellemi és fizikai szétesésből áll”. Gyötri a magány, a lábgomba, a malária, a borzalmas bürokrácia, az ehetetlen ételek, stb.
Szó sincs arról, hogy a doajók „befogadnák” és ezért osztják meg vele minden titkukat, az adatközlőket nemes egyszerűséggel lefizeti, és viszonya a néppel inkább kölcsönös haszonszerzésen alapul, ő ugyanis a gazdag fehér, aki fizetni tud az elvégzett munkáért és autóval szállítani tudja a doajókat. A doajók „ártalmatlan idiótának” tartják, akin mindig lehet nagyokat derülni, és aki mindig szolgáltat új témát az unalomban, amelyet csak a viccelődés és a sztorizgatás tud elviselhetővé tenni.
Egy kicsit a 80-as években kiadott Világjárók sorozatra emlékeztetett ez a beszámoló annyiban, hogy a sok információ rendkívül olvasmányos útleírásba van csomagolva, így az (egyébként nagyon érdekes) antropológiai okfejtések sem túlságosan szárazak, az agyunkat megmozgató szimbolika- értelmezéseket pedig azonnal egy-egy újabb vicces anekdota követi. Ebből a könyvből többet tudtam meg a doajókról, mint valaha akartam, de közben kitűnően szórakoztam.
Kapcsolódó recenziók
- Bizarr szertartás: körülmetélés a doajó férfiaknál (tiburi, Science Caffé, 2012.05.06.)
- Nigel Barley: Egy zöldfülű antropológus kalandjai (almástorta , Exit, 2010-07-09)
- Egy zöldfülű antropológus kalandjai (Becze Szabolcs, BUKSZ, 2008.nyár)
- Egy zöldfülű antropológus kalandjai - Feljegyzések a sárkunyhóból (Vincze Attila Tamás, ma.hu, 2007.05.01.)
- Az istenek a fejünkre estek (TonyCaviar, Csáp Géza, 2006.12.05.)
- Egy zöldfülű antropológus (, Könyvmolyoló – MC blogja, 2007. augusztus 26.)
- Nigel Barley: Egy zöldfülű antropológus kalandjai (Tandori Dezső, Könyvhét, 2007 március)
- Egy zöldfülű antropológus kalandjai - Feljegyzések a sárkunyhóból ((Sz. I.), Természet Világa, 2008 január)
- Egy antropológus viszontagságai (Buda Béla, Élet és Tudomány, 2007 március 16.)
- Egy zöldfülű antropológus kalandjai ( , est.hu, 2007.07.17.)
- Egy önironikus kameruni terepkutató (A. Gergely András, AntroPort, 2007)
- Barley, Nigel: Egy zöldfülű antropológus kalandjai. Feljegyzések a Sárkunyhóból (Felföldi Barnabás, AntroPort, 2007 március)
- Egy zöldfülű antropológus kalandjai (Tárnok Attila, Szépirodalmi Figyelő 2007/5, 2007-11-28)
- Egy zöldfülű antropológus kalandjai - Feljegyzések a sárkunyhóból (, Pestiest.hu, )
- Vidám tereptan - Nigel Barley: Egy zöldfülű antropológus kalandjai. Feljegyzések a sárkunyhóból (, Magyar Narancs Online, )
- Nigel Barley: Egy zöldfülű antropológus kalandjai (, RTV részletes, 2007 február)
- Terepmunka üzemmódban (, Élet és Irodalom, 2007 február 2.)
- Leszámolás a szafari-romantikával (, Új Könyvpiac, 2007 március)
- Nigel Barley: Egy zöldfülű antropológus kalandjai - Feljegyzések a sárkunyhóból (, Alarm Magazin, 2007 január/február)