
Megjelenés: 2009
Oldalszám: 580 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-9664-69-2
Témakör: Földrajz, Történelem, Ökológia
Sorozat: No.1. Nemzetközi bestseller
Elfogyott
Társadalmak összeomlása és fennmaradása
Jared Diamond új művét azzal a megállapítással kezdi, hogy szemben azzal a közkeletű felfogással, hogy a civilizációk keletkeznek, fejlődnek, elérik csúcsukat, majd hanyatlani kezdenek, vannak társadalmak, kultúrák, amelyek valóban eltűnnek, de vannak olyanok is, amelyek fennmaradnak akár évezredeken keresztül. Hogy mi az oka, ennek kiderítésével foglalkozik a könyv és ennek eredménye mai globális kultúránk jövője szempontjából is döntő fontosságú.
A könyv legfőbb megállapítása, hogy egy adott társadalom környezetének, alkalmazkodásának a környezethez, a környezet lehetőségeivel történő megfelelő gazdálkodásnak döntő a szerepe. Nem önmagában a környezet a döntő, hiszen ugyanolyan feltételek mellett egyik társadalom fennmaradhat, a másik eltűnhet. Jellemző példa a könyvben Hispaniola szigete, amelyen lényegileg ugyanolyan természeti feltételek mellett Haiti helyzete, túlélési esélye sokkal kisebb, mint Dominikáé a részletes elemzés szerint.
A szerző nem hirdet környezeti determinizmust, hanem az egyes társadalmak sorsának elemzésénél több tényezővel számol éspedig a környezet lehetőségeinek megfelelő kihasználása, a klímaváltozás, az ellenséges vagy barátságos szomszédok, a kereskedelmi partnerek és a kulturális értékrend. Vagyis bár nem környezeti determinizmusról van szó, de a társadalmak sorsa végső soron a természeti és emberi környezettel kapcsolatos, az azzal történő „gazdálkodástól” függ.
A könyv az említett szempontok alapján elemzi a letűnt régi társadalmakat, ill. helyszíneket, így a Húsvét-szigetet, majd több más csendes-óceáni szigetet, és több amerikai népet, majd a grönlandi vikingeket. Foglalkozik a sikeres, az évezredeken keresztül fennmaradó társadalmakkal is. Egyes mai társadalmakban bekövetkezett események okait is vizsgálja. Ilyenek az USA Montana állama, a már említett Hispaniola, vagy Ruanda és Burundi, ahol nemrégiben milliós népirtás történt, továbbá Kína és Ausztrália.
Az egyik legrészletesebben tanulmányozott eltűnt társadalom és kultúra a húsvét-szigeti. Itt is… a környezeti katasztrófát maguk az őslakók okozták.” Történetük a „…legtisztábban példázza az olyan környezeti katasztrófát, amit alapvetően a környezet lepusztulása vált ki, mivel a társadalom teljes elkülönültségben élt, idegen hatások nem befolyásolták. Minden, ami történt ezekkel az emberekkel, csakis a helyi körülmények és saját döntéseik következménye volt.” „A Húsvét-sziget és a mai Föld bolygó közti párhuzam hátborzongatóan magától értetődik.”
Egy-egy társadalom és egész Földünk sorsának alakításában egyaránt nagy szerepe lehet az alulról jövő kezdeményezéseknek, és a felülről jövő rendelkezéseknek. De: „A történelemre akár egyetlen személy is számottevő hatást fejthet ki - például egy okos és aktív állami vezető, aki egyrészt látja a közelgő válságokat, másrészt van hozzá bátorsága, hogy idejében elibük vágjon, felhasználva központosított hatalom fentről lefelé haladó döntési mechanizmusait.” Ugyanazon természeti és társadalmi adottságok között egészen másképp alakulhat az egyik, mint a másik nép sorsa. Adott esetben a diktátorok, tekintélyuralmi vezetők is vihetik előre a társadalmat, mint például az „erdők megmentője”, Balaguer Dominikában. Az emberről „…azt képzeljük, hogy úgy egészében vagy jó vagy rossz, és a két jelző egyikével viselkedésének minden aspektusát jellemezni lehet”… Nehezen látjuk be, hogy az ember személyisége egymással nem mindig összeillő darabokból áll…”
A múltban és a jelenben a társadalmak legfontosabb környezeti problémáit egyébként a szerző különböző típusokba sorolja és ezeket részletesen tárgyalja. Ilyenek az energiakérdés, az erdőpusztítás, a rablógazdálkodás, a talajerózió, a környezettől idegen fajok áttelepítése, a túlnépesedés stb.
A mai világ, Földünk jövőjével kapcsolatosan „óvatosan optimista”. Ezt a véleményét tulajdonképpen a társadalom- és természettudományok, valamint a technika eredményeire alapozza, bár ugyanakkor helyenként bizonyos kételyeket támaszt irántuk. „Mi a 21. században már tudjuk - például a szervezett tudomány és gazdaság működéséből -, hogy egy adott probléma gondos feltárásával és elemzésével a megoldás zseniális ötleteit mintegy 'ki lehet provokálni”'. „Elődeinknek nem voltak régészeik, és nem volt televíziójuk; mikor a húsvét-szigetiek a maguk túlnépesedett világában elpusztították az utolsó erdőket, nem tudhattak például a grönlandi vikingek vagy a Khmer Birodalom hasonló sorsáról nagyjából ugyanabban az időben…” „Nekünk ma elég a tévét bekapcsolnunk és egy napilapot kinyitnunk, hogy értesüljünk a szomáliai vagy afganisztáni eseményekről és tanuljunk belőlük…”
Ha fenn akarunk maradni, két tanulság látszik életbevágónak: „…a hosszú távú tervezés szükségessége, és az, hogy hagyományos értékrendünket hajlandók legyünk újragondolni.” Így szükség van az ún. első világban az ott élők részéről „…a legalapvetőbb értékváltásra: arra, hogy feladják fogyasztói szemléletüket és ragaszkodásukat mai életszínvonalukhoz.” „Az első világ mai prosperitása azon alapul, hogy feléli környezeti tőkéjét, vagyis nem megújuló energiaforrásait, halállományát, talaját, erdőit és így tovább.” Itt természetesen nemcsak saját környezeti erőforrásaikról van szó, hanem az egész Földéről. „Egyetlen kormány sem néz szembe annak az álomnak a kilátástalanságával, hogy fenn lehet tartani egy olyan Földet, amelyen mindenki a legfejlettebb anyagi színvonalon él.” „Az élet eddig is tele volt kegyetlen kompromisszumokkal, de globális szinten a legkegyetlenebb kompromisszumra most lesz szükségünk.”
A könyv külön részletesen foglalkozik a nagyvállalatok, és így a kapitalizmus szerepével. Ezek természete, hogy „…a körülményektől függően képesek a profitjukat maximalizálni …úgy, hogy a környezetet roncsolják és az embereknek kárt okoznak.” A megoldás: „Végső soron mi, a társadalom egésze vagyunk abban a hatalmi pozícióban, hogy vagy közvetlenül, vagy választott politikusainkon keresztül a környezetre káros módszereket gazdaságtalanná tegyük, a nem károsakat pedig gazdaságossá.”
Még két megjegyzés! A szerző kiemeli a kis országok szerepét és jelentőségét. Vagyis „…egy ország politikai és gazdasági ereje alapvetően nem függ lakóinak számától: vannak pár milliós, lélekszámban még Ausztráliánál is kisebb országok - pl. Izrael, Svédország, Dánia, Finnország, Szingapúr -, amelyek gazdaságilag a legmeghatározóbbak közé tartoznak, a világ technikai fejlődéséhez és kultúrájához pedig szintén imponáló súllyal járulnak hozzá.”
Nagyon fontos könyvről van szó, amelyet minél több embernek el kellene olvasnia, de a politikusok számára „kötelező olvasmány” lehetne.
Kapcsolódó recenziók
- Mi, japánok (Hegyi Zoltán , Magyar Nemzet, 2011-03-16)
- Jared Diamond: Összeomlás (Sümegi András, IPM, 2010-01)
- Összeomlás. Tanulságok a társadalmak továbbéléséhez (Osman Péter, Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2009-11)
- Társadalmak összeomlása és fennmaradása (Berényi Dénes, Természet Világa, 2009. április)
- Összeomlás (Zsolnay György, Szépirodalmi Figyelő, 2008/3., 2008-09)
- Két fontos könyv az emberiség túlélő készletébe (Osman Péter, Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2008. június)
- Látlelet a civilizációk pusztulásáról (Szélesi Sándor, Zóna.hu, 2008. május 20.)
- Társadalmak összeomlása és fennmaradása (Dr. Berényi Dénes, Természet Világa, 2008.02.13)
- Önsorsrontás vagy önmérséklet (Lángh Júlia, Élet és Irodalom, 2008. Február 29.)
- Társadalmak összeomlása a környezet károsítása miatt (Buda Béla, Élet és Tudomány, 2008. március 14.)
- Megyünk-e, mint világ, „elébb"? Diamond (Tandori Dezső , Könyvhét , 2008 március)
- Összeomlás (Kovács Zsolt, Vadon, 2008/1)
- A legnagyobb hatással... (Füzi László , Új könyvpiac , 2008-2-28)
- Olvasókör válságstáb (Ócsai Dorottya, Könyvhét, 2008-2-28)
- Világunk az összeomlás határán? (Kerekes Tamás, www.kretamagazin.hu, 2008. január 10.)
- Világunk az összeomlás határán? - Jared Diamond riasztó könyve (Pelle János , HVG, 2008. január 19.)
- Megismétlődhetnek-e a történelem apokalipszisei? (Bajomi Bálint , Greenfo, 2008. jan. 23.)
- Mi okozta egyes civilizációk eltűnését? (Vincze Attila Tamás, kultúrPort.hu, 2008.01.09)
- Tanuljunk Diamondtól! (Füzes Oszkár, Népszabadság, 2008. január 5. )
- Könyvajánló - Diamond (Takács Sánta András, Zöldirodalom, 2007/11.)