Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Vassy Zoltán
Megjelenés: 2009
Oldalszám: 580 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-9664-69-2
Témakör: Földrajz, Történelem, Ökológia
Sorozat: No.1. Nemzetközi bestseller

Elfogyott

Összeomlás
Tanulságok a társadalmak továbbéléséhez

Két fontos könyv az emberiség túlélő készletébe

Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle
2008. június

„Az ökoszisztémák bonyolultsága miatt egy-egy emberi beavatkozás hatását előre felbecsülni még egy mai ökológustudásával is gyakorlatilag lehetetlen.” (Kevéssé lelkesítő tényközlés az Összeomlásból.)

Mindenben eljön egyszer az utoljára - tartja a mondás, s ha végig nézünk a történelmen, nagyon úgy tűnik, hogy ez a társadalmakra is érvényes lehet. Az biztos, hogy sokról tudunk, amelyek lehanyatlottak, eltűntek, vagy a népük beleolvadt az utánuk jövőkbe. Jared Diamond Összeomlás c. műve arról ad hatalmas, embert próbálóan tartalmas elemzést, mit tanulhatunk a túlélés érdekében társadalmak összeomlásából, valamint a fennmaradtak sikereiből. Rendkívül fontos kérdéskör, igazán érdemes elmélyülni benne.

Diamond avatott szakértőként sorakoztatja fel és elemzi a hatalmas történelmi anyagot, s von le következtetéseket. Kompetenciáját tekintve tudni érdemes, hogy a UCLA (Kaliforniai Egyetem, Los Angeles) földrajzprofesszora, nevéhez több tudományos sikerkönyv és számtalan elismerés kapcsolódik. Pulitzer-díjas könyve, a Háborúk, járványok, technikák (Typotex, 2000) a megjelenésekor rögtön bestsellerré vált, és a tudományos könyvek kategóriájában az Amazon.com eladási listáját öt évig vezette. Összeomlás című könyve szintén az eladási lista élén debütált.

Bevezetőjében elmondja, régóta gyanítjuk - s a feltevés az utóbbi évtizedekben is erősödik -, hogy a múlt társadalmainak rejtélyesnek tűnő összeomlásait ökológiai nehézségek váltották ki, a társadalom szándéktalanul lerombolta a saját környezeti erőforrásait. A környezetrombolás folyamatai nyolc fő kategóriába sorolhatók: az erdők és egyéb élőhelyek elpusztítása; talajromlás; vízgazdálkodási problémák; túlvadászat; túlhalászat; behurcolt fajok hatása a bennszülött fajokra; túlzott népszaporulat; az a növekvő terhelés, amelyet az emberek egyenként is a környezetre gyakorolnak. A múlt nagy összeomlásai ezek különböző kombinációi mentén, némiképp egymáshoz hasonlóan mentek végbe, mint változatok egy közös témára. A mai világunk környezeti problémái is mind felölelik ezeket, de hozzájuk még négy további társul: az ember által kiváltott klímaváltozás; mérgező vegyszerek felhalmozódása; energiahiány; s hogy elérjük a növényzet fotoszintetizáló képességének határát. Ma ugyanakkor sorsdöntő jelentőségű, hogy a technikai civilizáció fejlődése mennyiben gyorsítja a környezet rombolását, az erőforrások kimerítését, ill. mennyiben képes orvosolni ezek problémáit.

Az igazi nagy kérdés, a mai társadalmak várható kilátásait illetően, hogy vajon miért omlott össze a múltban sok társadalom, s hogyan tudták mások ezt elkerülni, főképp pedig mi különbözteti meg a sikereseket a sikertelenektől. Diamond kiemeli: nem tud olyan esetről, midőn egy társadalom összeomlását egyedül a környezet lerombolásával lehet magyarázni. E könyvének írása közben végzett kutatómunkája vezette rá arra a felismerésre, hogy más tényezők is közreműködtek, s hogy felismert még négy lehetséges, az összeomlást előidéző okot. Ezt is figyelembe véve az összeomlásokat egy öttényezős modellben helyezi el. Az ötből négy tényező egy-egy konkrét társadalomban nem feltétlenül játszik döntő szerepet. Ezek: környezetrombolás; az éghajlat változása; az ellenséges szomszédok; valamint az a hatás, amelyet az együttműködő kereskedelmi partnerek sorsának alakulása fejt ki a társadalom életképességére. Az ötödik tényező viszont mindig meghatározó jelentőségű: ez a társadalom válasza a környezeti problémákra. Könyvében ezt az öt tényezőt, azok érvényesülését és hatását vizsgálja azoknak a társadalmaknak a működésében, amelyeknek az összeomlását, vagy fennmaradását elemzi.

Könyvének első része számunkra is nagyon tanulságos áttekintést ad arról, milyen a környezeti problémák mai kezelése az USA Montana államában. Különösen izgalmas ebben, hogy egy nagyon másnak gondolt világban mennyi hasonlóságot találhatunk a magunk bajaival. A második rész első fele négy olyan társadalmat vizsgál, amely összeomlott, s amelyek azért érdemesek a figyelmünkre, mert bennük a tipikus folyamatok gyorsabban és szélsőségesebb eredménnyel mentek végbe. Távoli (kis)világok mellett olvashatunk itt a maja birodalomról, valamint a grönlandi vikingekről is. Ezeket három olyan további társadalom elemzése követi, amelyek viszont sikerrel birkóztak meg az őket ért kihívásokkal. Emeljük ki, hogy az izgalmasan nagy túlélő Japán is köztük van.

A harmadik rész modern társadalmakról szól: a népirtásról elhíresült Ruandáról; az egyazon szigeten lévő, ám igen eltérő képet mutató Haitiról és Dominikai Köztársaságról, Kínáról - Diamond szavával „a dülöngélő óriás” -, és Ausztráliaról, amelynek környezete rendkívül sérülékeny, és amely ugyanakkor a legradikálisabb változtatásokkal igyekszik úrrá lenni a problémáin.

A negyedik rész a mának szóló gyakorlati tanulságokat igyekszik levonni. Egy fejezet szól a legkínzóbb kérdésről: miért hoz néhány társadalom önsorsrontó döntéseket? Ehhez persze keserű realitásként hozzátehetjük, hogy a döntéseket általában nem a társadalom hozza, az inkább csak elszenvedi azok hatását. Diamond is rámutat: a csoportos döntéshozatalt egész sereg tényező hatástalanná teheti, kezdve azzal, hogy egy fenyegető problémát nem vesznek észre, egészen addig, hogy egyesek a saját érdekükben olyan célokat követnek, amelyek ellentétesek a közösség érdekeivel (összebeszéltek Lomborggal???).

A következő fejezet a modern kor egyik legkritikusabb kérdéskörét, a nagyvállalatok szerepét vizsgálja. Ártó démonok vagy segítő kezek? Diamond már Montanával kapcsolatban is kifejti - és igaza van -, hogy a vállalat elsődleges dolga és törekvése a haszonszerzés, s ezt a maga jószántából nem áldozza fel a közösség oltárán. Viszont hozható olyan helyzetbe, hogy a saját érdekében álljon a közösség érdekeinek szolgálata, így egyebek közt a környezet megóvása, az okozott károk felszámolása. Ez teszi létfontosságúvá a kérdést, milyen változtatásokra van szükség, amelyek őket erre az útra vezetik.

Az utolsó fejezet az addig vázoltak alapján ismét összefoglalja az összeomlás ill. a túlélés mozgatóerőit, a múlt és a jelen ezekre ható különbségeit - természetesen az útkeresés érdekében. Amint Diamond mondja, a történelemben elsőként nekünk kell szembenéznünk egy olyan hanyatlás kockázatával, amely egész bolygónkra kiterjed. Ám abban is elsők vagyunk, hogy megismerhetjük más társadalmak pozitív megoldásait, még ha térben vagy időben távoliak is, és tanulhatunk belőlük. Erről szól, és ezért íródott ez a könyv.

Osman Péter

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK