Egyébiránt hova is jutottunk?! A XIX. század nagy hite a tudomány haladásában, az élet műszaki jobbíthatóságában igazolódott. A huszadik század azonban brutálisan megmutatta, hogy szívünk és eszünk nem képes lépést tartani eszközeinkkel. Ezért is mindaz, ami történt katasztrófával fenyeget. A XXI. század elején mi más is lehetne a legfontosabb tudományágak egyike, mint a korábbi öszszeomlások okainak a vizsgálata? Tehát mitől pusztul el egy emberi társadalom, és miért marad meg a másik?

A válaszok - megtudjuk az esettanulmányokból - meghökkentően kézenfekvőek, a pusztulás mindig ökológiai okú volt. Ez az a pont, ahol Diamond a szakembernek és a laikusnak is újat és eredetit tud mondani. Egyebek közt a Húsvét-sziget szobrait is megteremtő, majd két indián társadalom összeomlása, a vikingek sötét története és több elemzés a jelenben ígérkező ökológiai katasztrófák kialakulásáról (Kína, Ausztrália), Montana farmjai, a fapusztítás-önpusztítás gondolatmenete - mint gondolat- és ténymenete! -, az ember szinte korlátlan teremtő- és romboló ereje: megannyi megrendítő okfejtés.

De itt és most a tények szigorú és nagyvonalú szelleme beszél. Semmi spekuláció, semmi hatáskeltés, "csak" a színtiszta, önnön korlátait is pontosan ismerő racionalitás. Nagyon okosan és nagyon tehetségesen.

Tanuljunk Diamondtól, ha túl akarjuk élni önmagunkat.

http://www.nol.hu/cikk/476653/