Ennek a könyvnek két főszereplője van. Az egyik Brodsky a leningrádi zsidó fiú, aki túlélte a blokádot, és a háború utáni nyomort. Otthagyta az iskolát, megpróbálkozott a haditengerészettel, volt gépkezelő, hullaházi segéderő, csatorna karbantartó. Önerőből megtanult lengyelül és angolul, Miloszt és Donne-t fordított. Saját verseivel az ötvenes években jelentkezett az undergound Szintakszis folyóiratban, elnyerte Ahmatova pártfogását. Saját bevallása szerint már ekkor emigrációban élt, pedig nem foglalkozott politikával, de nyomasztotta az antiszemitizmus és a rengeteg Lenin kép. 

Brodsky egy könyv hatására szeretett bele ebbe a csodálatos városba, és lett a szemében valami felülmúlhatatlan tökéletesség. Mások persze más városokba szeretnek bele, akár többe is. Épp ez a jó a városszerelemben: a városok nem féltékenykednek egymásra.