
Oldalszám: 208 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-2794-43-3
Témakör: Művészetelmélet
Sorozat: Képfilozófiák
Elfogyott
A képbe zárt titok
A szemfényvesztés képi elemeinek virtuóz mestere, a szürrealista látványvilág szakértője, a főként grafikáiról, plakátjairól és animációs filmjeiről ismert Orosz István - néhány novella és verskísérlet után - ismét az irodalom területére merészkedett, s a kötetet letéve az olvasó megelégedéssel nyugtázhatja: épp itt volt az ideje.
A téma természetesen művészettörténeti vonatkozású, de a legtágabb értelemben véve az. Egy tankönyv információgazdagságát és egy detektívregény fordulatokban gazdag stílusát ötvözve hordozza magában mindazt, amitől ez a műfajilag nehezen behatárolható, könnyed és közvetlen hangvételű, a szerző rajzaival gazdagon illusztrált mű jó eséllyel vonja magára a közönség figyelmét.
A mű középpontjában ifjabb Hans Holbein 1533-ra datált, Követek című festményének elemzése áll, jóval túlmutatva a pusztán művészeti vonatkozásokon. A német festő a francia követ megbízásából dolgozik VIII. Henrik Angliájában - már önmagában sem egyszerű a képlet. A kötet a kor történelmi és politikai intrikáit, pikantériától sem mentes eseményeit éppúgy górcső alá veszi, mint az 1500-as évek társadalmi viszonyait, kultúrtörténeti vonatkozásait. Az asztrológia és a kabbala tudományába tett rövid utazás után tablót rajzol egy letűnt kor ellentmondásokkal teli életéről, humanista gondolkodók, művészek, nemesi családok magánéletébe enged bepillantást, közeli és távoli asszociációkon keresztül képzőművészeti és irodalmi alkotásokat vizsgál. A tárgyalt festményen egy eltorzított koponyaábrázolásban megjelenő - a szerző grafikai munkáiban is lényeges szerepet játszó - optikai illúziót, az anamorfózist több szemszögből járja körül, aprólékosan, egyenként veszi sorra a képen szereplő tárgyak szimbolikus jelentését, bemutatja a szereplőket, egymáshoz és a festőhöz való viszonyukat, a mű keletkezésének körülményeit.
A bizonyítékokkal alátámasztott tényeken túl azonban a szerző nem fukarkodik a hipotézisekkel sem, merész elképzeléseket, fiktív lehetőségeket boncolgat, filozofál, de nem mond végleges ítéletet. Az olvasóra bízza, válassza ki ő a megfelelő látószöget.
Kapcsolódó recenziók
- És a tükör összetört… (Ikker Eszter, Kultúra és Kritika, 2012-12-30)
- Szellemképes könyv (Balogh Tamás, Holmi, 2012. április)
- Kossuth díjas grafikus fáraója (, Budakeszi Hírmondó, 2012. március 07.)
- Honnan nézzük a festményt? (Lencsés Ákos, Budai Polgár , 2012/3)
- Koponya a képtárban | Orosz István: A követ és a fáraó (Jónás Erika, Olvass bele, 2012. február 6.)
- OROSZ ISTVÁN: A követ és a fáraó (Ugry Bálint, Szépirodalmi Figyelő , 2011/5)
- Orosz István: A követ és a fáraó (Szegő György, Magyar Építőművészet – 2011/5, 2011/5)
- Művészettörténeti nyomozás, avagy képnézésre tanító traktátus (Martos Gábor, Múzeumcafé – A múzeumok magazinja, 2011/2012. december/január)
- Orosz István: A követ és a fáraó (Delka, olvasoterem.com, 2011-12-17)
- A képbe zárt titok (Szekeres Nóra, Heti Válasz, 2011-11-02)
- Illúzió és valóság (Eszéki Erzsébet, Papiruszportál, 2011-10-16)
- Koponya az! (Kelen Károly, Népszabadság, 2011-09-30)
- Orosz István: A követ és a fáraó (Petrof Hajnalka Alkony , Ekultúra, 2011-09-27)
- Ha lehet disszidálni térben, miért ne lehetne időben? (Katona Anikó, Műértő, 2011-09-01)
- A követ és a fáraó (Halász István, Alaprajz, 2011-08-15)
- Képfilozófiai kalandtúra, soha nem látott módon (Török András, Vademecum Hírlevél 326. szám, 2011-07-14)
- Beszédes tölgyfalapok nyomában (Keczán E. Mariann, prae.hu, 2011-07-06)
- Kettévágott kép (P. Szabó Ernő, Magyar Nemzet, 2011-06-11)