
Oldalszám: 208 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-2794-43-3
Témakör: Művészetelmélet
Sorozat: Képfilozófiák
Elfogyott
Orosz István: A követ és a fáraó
Látszatra két festmény a kötet a kötet témája. Az egyiket ismeretlen szerzőtől a New York-i Metropolitan Museum of Artban őrzik: Mózes és Áron a fáraó előtt a címe - valószínűen 1537-ben készült. A másik ifj. Hans Holbeintől a Követek című, még monumentálisabb festmény. Ez a londoni National Galleryban látható kép Jean de Dinteville és Georges de Selve diplomatákat ábrázolja. És eddig is tudható volt: inkább a reneszánsz művészet és tudomány apoteózisáról van szó. Beleértve a kép előterébe komponált anamorfózis torzításában megfestett koponyát is. Érthető a szerző érdeklődése, hiszen Orosz, a poeta doctus-grafikus eddigi pályáján az efféle "geometrikus" művészet a centrumban állt.
De Orosz az elején kilép ebből a műtörténeti körből. Hiszen mai szemmel könnyen felismerhető, hogy az egykori optikai fortély koponyát rajzol. Az jelképezi mindazt, amit a reneszánsz által megragadni kívánt elfeledett holisztikus ókori (nekünk) titkos tudás szimbólumának látott. És amit mi most újra vágyunk, hogy a féloldalas ráció világából földi létünkért aggódva a régi bölcsesség birtokába szeretnénk jutni. Vagy orbis pictus: belelátni magunkat, ahogyan Orosz István is megkísérli. Valami olyan hipotézis születéséhez hívja az olvasótársat, ami nóvum.
A "látnak" kifejezéssel máris átléphetünk abba a tartományba, ahonnan Orosz István elindul: a képnézés művelődéstörténetébe. Ráadásul, úgy hogy észre se vesszük, már nem csak a szerző, de Dosztojevszkij szemével nézünk egy másik Holbein képet. És a végtelen lánc elindul, hogy megfejtsük, mit is akart üzenni nekünk egy "látó" ötszáz évvel ezelőtti időből. A mai világot is jól jelképező kettősségnek, a világi és a szellemi lét embereinek párosát ma értelmezni izgalmas kalandot kínál. Amit versek és Orosz epikus rajzai, profánabbul: képregényes ábrái is segítenek.
Aztán, aki vele tart, megokosodva a végén még jutalmul ajándékba kapja az Appendix fejezetét, avagy egy rövid utószót arról, hogy hogyan élt tovább a Követek koponya-anamorfózisa angol kultúrában: Shakespeare szövegek szófejtésétől a perspektíva filozofikus értelmezésén és az első távlati képen, Brunelleschi "lyukas képén" át – a feltárás vagy az elrejtés talányáig. S hogy mindez jóval több, mint fikció, azt a sejtést, azt a filozófia igényű imaginációt a kötet végén közel 30 oldal tudományos igénnyel mellékelt jegyzet erősíti meg.
Kapcsolódó recenziók
- És a tükör összetört… (Ikker Eszter, Kultúra és Kritika, 2012-12-30)
- Szellemképes könyv (Balogh Tamás, Holmi, 2012. április)
- Kossuth díjas grafikus fáraója (, Budakeszi Hírmondó, 2012. március 07.)
- Honnan nézzük a festményt? (Lencsés Ákos, Budai Polgár , 2012/3)
- Koponya a képtárban | Orosz István: A követ és a fáraó (Jónás Erika, Olvass bele, 2012. február 6.)
- OROSZ ISTVÁN: A követ és a fáraó (Ugry Bálint, Szépirodalmi Figyelő , 2011/5)
- Orosz István: A követ és a fáraó (Szegő György, Magyar Építőművészet – 2011/5, 2011/5)
- Művészettörténeti nyomozás, avagy képnézésre tanító traktátus (Martos Gábor, Múzeumcafé – A múzeumok magazinja, 2011/2012. december/január)
- Orosz István: A követ és a fáraó (Delka, olvasoterem.com, 2011-12-17)
- A képbe zárt titok (Szekeres Nóra, Heti Válasz, 2011-11-02)
- Illúzió és valóság (Eszéki Erzsébet, Papiruszportál, 2011-10-16)
- Koponya az! (Kelen Károly, Népszabadság, 2011-09-30)
- Orosz István: A követ és a fáraó (Petrof Hajnalka Alkony , Ekultúra, 2011-09-27)
- Ha lehet disszidálni térben, miért ne lehetne időben? (Katona Anikó, Műértő, 2011-09-01)
- A követ és a fáraó (Halász István, Alaprajz, 2011-08-15)
- Képfilozófiai kalandtúra, soha nem látott módon (Török András, Vademecum Hírlevél 326. szám, 2011-07-14)
- Beszédes tölgyfalapok nyomában (Keczán E. Mariann, prae.hu, 2011-07-06)
- Kettévágott kép (P. Szabó Ernő, Magyar Nemzet, 2011-06-11)