Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Megjelenés: 2011
Oldalszám: 208 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-2794-43-3
Témakör: Művészetelmélet
Sorozat: Képfilozófiák

Elfogyott

A követ és a fáraó

Kossuth díjas grafikus fáraója

Budakeszi Hírmondó
2012. március 07.

A Prohászka gimnáziumban − a Széchenyi-esték keretében − Orosz István, Kossuth-díjas grafikus, író „A követ és fáraó” című új könyvét mutatta be. Az előadáson szájtátva figyeltem az írót, amit mondott, s ahogyan mondta. Egy fél óra múlva belső kényszert éreztem, hogy a könyvet megszerezzem, és minden betűjét elolvassam.

 A Typotex gondozásában megjelent Képfilozófiák sorozat legújabb alkotásáról így ír a kiadó: „Két kép­ről vagy in­kább két kép ürü­gyén író­dott a könyv. Az egyi­ket Hol­be­in fes­tet­te, de a másik alá is va­la­ki va­la­mi­kor az ő nevét ha­mi­sí­tot­ta. Egy­kor a képek egy te­rem­ben függ­tek, a meg­ren­de­lő, a 16. szá­za­di fran­cia nagy­kö­vet, Jean de Din­te­vil­le kas­té­lyá­ban, ma egy óceán vá­laszt­ja el őket. Tudós elem­zés, ér­tel­me­zé­si kí­sér­let, iro­dal­mi fik­ció és egy kor­társ kép­ző­mű­vész írott és raj­zolt jegy­ze­tei – mind­ez együtt a könyv. Orosz Ist­ván, Hol­be­in­hez ha­son­ló­an, maga is gyak­ran dol­go­zott meg­bí­zás­ra, és az egyik fest­mény kü­lö­nös áb­rá­zo­lá­si tech­ni­ká­ját, az an­amor­fó­zis­nak ne­ve­zett op­ti­kai il­lú­zi­ót több­ször is ki­pró­bál­ta. Az sem mel­lé­kes kö­rül­mény, hogy volt al­kal­ma pa­rancs­ural­mi dik­ta­tú­rá­ban élnie, olyan­ban, vagy leg­alább­is ha­son­ló­ban, mint amely a német fes­tőt és a fran­cia kö­ve­tet Lon­don­ban, VIII. Hen­rik ud­va­rá­ban kö­rül­vet­te. Több, oly­kor egy­más­nak el­lent­mon­dó szál kö­zött ve­ze­ti ol­va­só­ját, elénk állítja a po­li­ti­ka, int­ri­ka, fes­té­szet­tech­ni­ka és a haj­da­ni-mai mű­vész­hét­köz­nap va­rázs­gömb­jét, me­lyen át fel­tá­rul az an­amorf va­ló­ság. Az anamorfózisok leg­fon­to­sabb is­mér­ve pedig éppen az, hogy min­dig a né­ző­nek kell a meg­fe­le­lő né­ző­pon­tot, az üd­vö­zí­tő lá­tó­szö­get meg­ta­lál­nia."

 

"Ott állok a nagy kép mel­lett, olyan közel ha­jo­lok hozzá, amennyi­re csak bírok, át az ala­csony kor­don fö­lött, az arcom szin­te sú­rol­ja a fes­té­ket. Amit írni fogok róla, abból az kö­vet­ke­zik, hogy jó fest­mény­nek tar­tom, talán azt is meg­koc­káz­tat­nám, hogy re­mek­mű."

Orosz István

„A követ és a fáraó a legizgalmasabb könyv, amit az utóbbi időben kezembe vettem. Nagyon sajátos, de nem lehet letenni.”

Kőrösiné dr. Merkl Hilda

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK