
Oldalszám: 208 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-2794-43-3
Témakör: Művészetelmélet
Sorozat: Képfilozófiák
Elfogyott
Honnan nézzük a festményt?
Művészettörténeti könyv kapcsán ritkán jut eszünkbe, hogy az izgalmas is lehet. Orosz István könyve azonban izgalmas olvasmány: eltér a szakkifejezésekkel telezsúfolt, szigorúan tudományos stílusú elemzésektől. A követ és a fáraóban a szerző Holbein A követek című képének keletkezéstörténetét mutatja be, és közben elkalandozik a humanizmus korának szimbólumrendszerében, kulturális és politikai kapcsolataiban, és ezeket – a szabad asszociációknak is teret engedve – mutatja be az olvasónak. A Holbein-kép bonyolult szimbolikáját és keletkezésének körülményeit Orosz lépésenként tárja fel, miközben maga is különböző stílusokban kalandozik. A könyv így egyszerre (vagy inkább más-más szemszögből nézve) történelmi regény, verseskötet, összeesküvés-elmélet, kultúrtörténeti kalauz, krimi és napló. A képen látható optikai illúzió, az anamorfózis érdekfeszítő kérdéseket vet fel: miért és hogyan használták a technikát abban a korszakban, amikor „feltalálták”? Milyen irányból és szögből nézzük a képet? Orosz István a könnyed, személyes stílus mellett azzal is belopja magát az olvasó szívébe, hogy nem erőszakoskodik vele: nem kívánja a saját elképzeléseit, sejtéseit mindenáron elfogadtatni. Meghagyja a lehetőséget, hogy az olvasó bármikor elengedje idegenvezetője kezét, ha olyan tájra érkeznek a kultúrtörténeti barangolás során, ahová már nem őt kívánja követni. A könyvből nemcsak azt tudhatjuk meg, hogy kik és miért szerepelnek A követek című festményen, hanem megismerkedhetünk a humanizmus korának művészeti gondolkodásmódjával, és bepillantást nyerhetünk Orosz István műtermébe is.
Kapcsolódó recenziók
- És a tükör összetört… (Ikker Eszter, Kultúra és Kritika, 2012-12-30)
- Szellemképes könyv (Balogh Tamás, Holmi, 2012. április)
- Kossuth díjas grafikus fáraója (, Budakeszi Hírmondó, 2012. március 07.)
- Honnan nézzük a festményt? (Lencsés Ákos, Budai Polgár , 2012/3)
- Koponya a képtárban | Orosz István: A követ és a fáraó (Jónás Erika, Olvass bele, 2012. február 6.)
- OROSZ ISTVÁN: A követ és a fáraó (Ugry Bálint, Szépirodalmi Figyelő , 2011/5)
- Orosz István: A követ és a fáraó (Szegő György, Magyar Építőművészet – 2011/5, 2011/5)
- Művészettörténeti nyomozás, avagy képnézésre tanító traktátus (Martos Gábor, Múzeumcafé – A múzeumok magazinja, 2011/2012. december/január)
- Orosz István: A követ és a fáraó (Delka, olvasoterem.com, 2011-12-17)
- A képbe zárt titok (Szekeres Nóra, Heti Válasz, 2011-11-02)
- Illúzió és valóság (Eszéki Erzsébet, Papiruszportál, 2011-10-16)
- Koponya az! (Kelen Károly, Népszabadság, 2011-09-30)
- Orosz István: A követ és a fáraó (Petrof Hajnalka Alkony , Ekultúra, 2011-09-27)
- Ha lehet disszidálni térben, miért ne lehetne időben? (Katona Anikó, Műértő, 2011-09-01)
- A követ és a fáraó (Halász István, Alaprajz, 2011-08-15)
- Képfilozófiai kalandtúra, soha nem látott módon (Török András, Vademecum Hírlevél 326. szám, 2011-07-14)
- Beszédes tölgyfalapok nyomában (Keczán E. Mariann, prae.hu, 2011-07-06)
- Kettévágott kép (P. Szabó Ernő, Magyar Nemzet, 2011-06-11)