Digitális zizegés
Digitális zizegés
A karácsonyi szezon slágerei lehetnek az e-könyv olvasók. Már ma is milliós a rajongótáboruk, ám nálunk még kuriózumnak számítanak.
Ingyen tette közzé az
interneten a közelmúltban két eddig kiadatlan kisregényét Paulo Coelho. A
világhírű brazil író, születésnapja alkalmából, a blogján osztotta meg - egy
ideig - az írásokat. Ezzel nagy örömet szerzett rajongóinak, akárcsak korábban
Stephen King, aki szintén írt már csak elektronikusan fogyasztható olvasmányt.
A magyar könyvbarátoknak sem lenne muszáj villódzó képernyőn olvasgatni a friss
Coelho-kisregényeket, s a papírpazarló nyomtatást is megúszhatnák - például
úgy, hogy e-könyv olvasót használnak. Errefelé azonban még fehér hollónak
számít az úgynevezett e-papír kijelzőre épülő kütyü. Sokan össze is tévesztik
az LCD képernyőkkel, holott az e-könyvek legtöbbje nem színes, és egyszerű
fehér kijelzőjén nincs háttérvilágítás, így egyáltalán nem fárasztja a szemet,
és napsütésben, szabadban is jól olvasható.
A hagyományos könyvolvasás hangulatát felidézni próbáló e-könyv olvasók
globális eladási számait üzleti titokként kezelik, ám a Forrester elemző cég
úgy becsüli, hogy 2009 végén mintegy 2 millió lesz belőlük forgalomban. E
készülékek máshol is újdonságnak számítanak még, ám népszerűségük növekszik.
Ugyan még Észak-Amerikában is csupán a netre kattant fogyasztók 1,5 százaléka
birtokol ilyet, de ez háromszor annyi felhasználót takar, mint egy évvel
korábban (azok aránya pedig, akik már láttak működés közben efféle masinát,
immár bő egyharmados). Természetesen egyelőre az ily módon olvasható e-könyvek
forgalma is csekély, de a júniusi 12 millió dollár 150 százalékkal több, mint
amit az elmúlt év hasonló időszakában regisztráltak.
Magyar nyelvű támogatással, hivatalos forgalmazásban jelenleg nálunk egyetlen
e-könyv olvasó, a sokak szerint még kiforratlan Koobe kapható. Mint Barta
Gábortól, a hazai forgalmazással foglalkozó IFS Hungary Kft. ügyvezetőjétől
megtudtuk, eddig több mint ezret adtak el belőle. A Koobe is e-papírt használ,
s a legtöbb elektronikus könyvformátumot támogatja, magyar menüvel. Az
Amazon.com Kindle nevű, elsősorban saját fájlformátumát támogató készüléke
hivatalosan nem rendelhető Európában, így Magyarországon sem, és letölteni sem
lehet az amazonos tartalmat. A Sonynak egy régebbi verziójú masinája rendelésre
kapható itthon, ugyanakkor a cég hivatalos magyarországi képviseletének
honlapján nem szerepel.
Miként olvashatunk e-könyvet?
1. E-könyv olvasóval
Kényelmes, a szemet kímélő, a valódi könyvolvasás élményét felidézni igyekvő
megoldás; vannak már nagyképernyős változatok is. Egyelőre még viszonylag
drága, de erősödik a verseny. Népszerűbb modellek: Amazon Kindle 2, Sony
Reader, Koobe.
2. Számítógéppel
Hagyományos PC-vel, notebokkal, netbookkal vagy PDA-val. Általában Microsoft
Reader vagy Mobipocket Reader szoftver szükséges hozzá. Az LCD képernyő
fáraszthatja a szemet.
3. Okostelefonnal
Több készülék is alkalmas erre; a leginkább talán az Apple iPhone, amelyet több
szoftver és könyváruház is támogat. A betűk nagyíthatóak, ám a képernyő
viszonylag kicsi.
4. Papíron
Az e-könyvet, vagy annak részletét ki is nyomtathatjuk, ez azonban drága és
kevéssé környezetkímélő megoldás.
A Koobe most több mint 80 ezer forintba kerül, s a kisebb, alig 13 centis
képernyőjű változat is 70 ezer felett indul. A Sony vagy az Asus magyar piacra
lépése esetén viszont akár hónapokon belül árcsökkenés indulhat el. Az Asus ez
év végére jelenik meg e-könyv olvasóival (Eee Reader), amelynek egyszerűbb
változata külföldön 30-40 ezer forintnyiért lesz kapható, de a cégnél egyelőre
nem nyilatkoztak arról, hogy nálunk is megvásárolható lesz-e a termék a
közeljövőben. Mondhatjuk persze, hogy ma már jó áron lehet notebookot vagy apró
netbookot kapni, amely az olvasás mellett sok minden másra is használható.
Hangsúlyozni kell azonban, hogy az e-könyv olvasó nem számítógép, hanem a
valódi papírhoz hasonló élményt nyújtó masina.
Az év eleje óta a tengerentúlon kapható Kindle 2 pedig a mobil-internetre is kapcsolódhat (az ígéretek alapján ezt a Sony új olvasója is tudni fogja), így elvben a napilapokat, folyóiratokat is könnyen kiválthatja. Az Amazon például már piacra dobta a Kindle DX nevű újságméretű - 25 centiméteres képátlójú - verziót, amely végre támogatja az elterjedt pdf fájlformátumot is. Szintén pozitívum, hogy az e-könyv olvasók akár két hétig is bírják egy-egy feltöltéssel, mivel csak a lapozáskor fogyasztanak némi áramot. A fejlesztéseknél fontos cél a „könyvélmény" fokozása; az Asus hosszabb távon egy olyan eszköz bevezetését tervezi, amelynek kétoldalas színes kijelzője van, ezért a hagyományos könyvhöz hasonlóan lehet lapozni, illetve összecsukni.
Csatázó óriások
Sokáig a netes óriásáruházzal „megtámogatott", 330 ezernél több e-könyvet
kínáló Amazon Kindle olvasógép volt a legnépszerűbb. A Google és a Sony viszont
látványosan felvette a kesztyűt tavasszal, amikor bejelentették formálódó
együttműködésüket. A Google hatalmas, egymillió kötetes és ingyenes
digitalizált könyvtára olvasható lesz a Sony legújabb eszközein (Sony Reader),
igaz egyelőre döntően angolul és más világnyelveken. A Google célja a világ
legnagyobb elektronikus könyvtárának létrehozása, s ennek érdekében jelenleg is
próbál megegyezni további könyvkiadókkal. A Google Book Search szolgáltatással
pedig további 6 millió kötetben lehet címszavakra keresni. Az Amazon, a
Microsoft és a Yahoo! - több könyvszakmai szervezettel együtt - a szabad
verseny korlátozásának vádjával vitte bíróság elé a Google könyv-digitalizálási
szerződéseit, továbbá a Sonyval kötött megállapodását.
Értesüléseink
szerint több hazai kiadó is érdeklődik az e-könyv lehetősége iránt. Ezzel
ugyanis nem csak a nyomatási költségek, a feleslegesen álló könyvhalmok
spórolhatók meg, de a terjesztés is fillérekbe kerül majd. Addig azonban van
más lehetőség is. Sokan tenyérben elférő számítógépen (PDA), vagy az iPhone-hoz
hasonló okostelefonokon veszik kézbe a digitális szövegeket. „Én évek óta egy
régi PDA-n olvasok főként szépirodalmat. Ez is kényelmes, szerintem hozzá lehet
szokni" - számol be saját módszeréről Moldován István, a Magyar Elektronikus
Könyvtár (MEK) osztályvezetője. Az Apple iPhone-jára ingyen letölthető
programokkal könnyen kereshetünk, ugrálhatunk a fejezetek között, s könyvjelzőt
is elhelyezhetünk. E telefonon ráadásul tetszőlegesen nagyíthatók is a betűk. E
kütyüre a Barnes & Noble könyváruház is kínál szoftvert. Ennek segítségével
arra is lehetőség van, hogy a könyvesboltban látott valódi könyvet
lefényképezzük, mire az alkalmazás a webáruházban automatikusan kikeresi s
letölthetővé teszi az elektronikus verziót. Ezzel együtt, a Háború és békét
senkinek sem ajánljuk iPhone-on...
Magyarországon ma elsősorban szakkönyveket lehet e-formában vásárolni. A
Mercator Stúdió nevű elektronikus könyvkiadó oldalán például főleg informatikai
kötetek kaphatóak, ugyanakkor szépirodalmi műveket részben ingyen lehet tőlük
letölteni. Pétery Kristóf, a Mercator Stúdió vezetője szerint naponta 400 és
1100 között van a letöltők száma, a vásárlási hajlandóság viszont minimális.
„Az elektronikus könyv egyik legfőbb újítása, hogy az olvasó fejezetenként is
megvásárolhatja a kiválasztott kötetet; ez igen gazdaságos megoldás például a
felsőoktatásban részt vevő hallgatók és oktatók számára" - mutat rá Sosity
Beáta, a Typotex Kft. szerkesztője. Tőlük az év elejétől júliusig 160 könyvet
és 260 fejezetet vásároltak, jellemzően oldalanként 4 forint körüli áron.
Kapcsolódó recenziók
- A tudomány a szenvedélyük – Typotex (Györgyei Szabó Magdolna, Hajónapló, 2020-09-27)
- Európai irodalom 3D-ben (Gida Bettina, https://papageno.hu, 2018-11-10)
- Votisky Zsuzsának, a túlpartra (Laik Eszter, www.konyv7.hu, 2018-1-10)
- Déri Ákos – Horváth Balázs: Gazdag intellektuális háló középpontjában (Fehér Renátó, http://www.litera.hu/hirek/deri-akos-horvath-balazs-gazdag-intellektualis-halo-kozeppontjaban, 2018-1-24)
- A KORSZELLEM: IRÓNIA (Szepesi Dóra, http://ujkonyvpiac.hu/, 2015-4-22)
- Az e-könyv és a szerzői jog (, www.konyv7.hu/, 2013-3-22)
- AZ ELVÁGOTT PÓKHÁLÓSZÁL (Jolsvai Júlia, www.konyvhet.hu, 2014-6-22)
- De mi lesz a könyvesboltokkal? – Olvasók Boltja – 3. rész (Laik Eszter, Irodalmi Jelen, 2010-12-20)
- Ideje divatba hozni az intellektuális sznobizmust (, A Könyves Extra tematikus különszáma, 2009-11)
- Digitális zizegés (Halaska Gábor, Milhofer Tamás, Figyelő, 2009.09.24.)
- E-könyv, digikönyv, interkönyv (Fodorné Tóth Krisztina, Pécsi Tudomány Egyetem Regionális Távoktatási Központ, 2009. április 29.)
- Netkönyv és papírjegyzet (Turi Tímea, Litera - az irodalmi portál, 2009. április 25.)
- Kereslet és kínálat a hazai e-book piacon (, MTI Sajtóadatbank, 2009. április 27.)
- Második nekifutás az e-book-piacon (Hargitai Miklós, Népszabadság Online, 2009. április 17.)
- Az elektronikus könyvkiadás forradalma. Beszélgetés Votisky Zsuzsával (Maczkay Zsaklin, Könyvhét, 2009-02)
- A Typotex világa (Tandori Dezső, Új Könyvpiac, 2009-01-29)
- Minél több áldás származzon (Szentgyörgyi Zsuzsa, www.metropol.hu, 2009-01-12)
- Publikálj vagy pusztulj! - Interjú Votisky Zsuzsával (Szentgyörgyi Zsuzsa, 168 óra, 2005. 12. 06)
- Bábel Web Antológia - a többnyelvű online antológia (- hm -, IT KHT, 2005)
- "Bábelnek van egy tornya, de sajnos folyton összedől" - Honlapmustra (Mézes Gergely , Magyar Hírlap Online, 2006-02-12)
- Bábel - Nyaraljon parával (Para-Kovács Imre , Magyar Hírlap Online, 2005-06-28)
- Íme, a Typotex az eszményit adja - Tandori a Typotexről (Tandori Dezső, , 2008-3-19)
- Két Typotex könyv az Umberto Eco laudáció kapcsán (Esterházy Péter, ÉS , 2007. április 13.)
- A HUNGARY.NETWORK interjúja Votisky Zsuzsával, a Typotex Kiadó ügyvezető igazgatójával (, Visszhang, 2006)
- A felsőoktatási könyvkiadás helyzete a kiadó szemével (Jolsvai Júlia, , 2006)
- Ideje felépítenünk a Bábel-tornyot! – Ambrus Judit interjúja Votisky Zsuzsával (Ambrus Judit, KUL-TÚRA, Találjuk ki Közép-Európát, 2005. szeptember)
- Klasszikusok félidőben - A magyar zenei könyvkiadás (Teimer Gábor, Magyar Narancs Online, nagylátószög, 2005. április)
- Az akasztott ember mosolya (A tudományos könyvkiadás helyzete) (Teimer Gábor, Magyar Narancs Online, nagylátószög, 2005. május)
- Beszélgetés Votisky Zsuzsával – Valós kép korokról, tudományról és tudósokról (Csokonai Attila, Könyvhét, 2005. április)
- Internetes Bábel tornya (Kiss József, Könyvhét, 2004. április 1.)
- Felsőoktatási tankönyv- és szakkönyvkiadás (Csokonai Attila, Könyvhét, 2003. november 13.)
- Beszélgetés Votisky Zsuzsával Typotex Kiadó igazgatójával (Cs. A., Könyvhét, 2003. november)
- A Typotex elképzelése: különböző korosztályoknak különböző hangnemekben (Szénási Zsófia, Könyvhét, 2002. szeptember 17.)
- Kiadóról kiadóra: Typotex Kiadó Kft. (, Új KönyvPiac, 2001. október)
- Typotex Kiadó (, Könyvhét, 2001. november 15.)
- Megkérdeztük Votisky Zsuzsát: Miért szereti a matematikai könyveket? (M. J., Könyvhét, 2001)