2001. október
Egy kiadó, amely hivalkodás nélkül axiómának, ténynek tekinti: a kultúrák kettéválása
a való világban lehetetlen, csupán a szűkkeblű szakosodás, vagy egyszerűen a
szellemi restség, az akart-akaratlan csőlátás termett ilyen rubrikákat, választófalakat
a koponyákban. Holott mondjuk egy matematikai feladvány - ha valaki nem csupán
egyetlen irányba működteti érdeklődését - valójában nem több, csak másféle erőfeszítést
igényel, mint például egy rendesen megírt költemény. Igaz, a természettudományban
kevesebb az esély a büntetlen hablatyolásra, a liláról feketén-fehéren kiderül,
hogy semmi, ám a humaniórák széltolója is hamar lelepleződik, ha értő szemre,
fülre, érzékelőre talál. Ez a kiadó tehát a két kultúra természetes együttélésére,
a harmadik, az interdiszciplináris kultúrára voksol. Abban a reményben, hogy
a tudományközi szemlélet szakembernek a naprakész szakmai látást, más reáliák
emberének tudása tágítását, a tudományok vagy éppen a művészetek művelőjének
és befogadójának a teljesebb gondolkodást könnyítheti. Tudományos és részint
ismeretterjesztő művek révén, abban a hitben, hogy aki képes némi erőfeszítésre
- mert azért az intellektuális munkát nem lehet megtakarítani -, az eme bevezető,
gyakran összefoglaló, a legfrissebb kutatási eredményeket is tartalmazó művek
révén izgalmas, mi több: élvezetes szellemi gimnasztikáig juthat. Szalagot illeszthetnénk
azért minden kiadványra: "Kalandorok kíméljenek!" Válasszanak könnyebb
kalandot a lusták. Votisky Zsuzsával, a kiadó ügyvezetőjével Nádor Tamás beszélget.
- Bár egzakt kiadványaik ismeretében talán kell ehhez némi merészség, engedje
meg, hogy egy kicsit személyeskedjem. Honnan érkezett a könyvkiadásba, ráadásul
annak sűrűjébe, a rétegközönségre építő publikációk közé? Tanárgyanúsnak látom...
- Helyesen gyanítja: valóban matematika-fizika szakos tanár vagyok, de csak
néhány évig tanítottam. Közben számos gyerekem keletkezett, ezért is döntöttem
úgy: energiámmal akként kell gazdálkodnom, hogy családomra is, munkámra is jusson
elegendő időm. Sikerült elhelyezkednem a Műszaki Könyvkiadónál, s ott felelős
szerkesztőként szabadabb napirendben élhettem, s azért a szakmámban maradtam.
Így a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején szép, izgalmas munkát végezhettem.
A matézis világának akkori legújabb, legfontosabb műveit gondoztam. Egy kis
kitérő következett az Országos Pedagógiai Intézetbe, de csakhamar visszatértem
kiadói alma materemhez. Ott megint csak érdeklődési körömmel, személyi számítógépekkel
foglalkozhattam, s e tárgyban nagy számban szerkesztettem könyveket. Érdekes
időszak volt ez nálunk, hiszen még tíz-tizenöt esélyes forgott a komputerpiacon,
s nem tudhattuk, ki lesz a győztes. Géporientált kiadványokat publikáltunk,
sorozatosan jelentettünk meg programozási nyelveket ismertető köteteket, nemritkán
ismeretterjesztő tokon. Részem lehetett abban, hagy közreadtuk A számítógép
művészetének három kötetét, amely alapműve a komputeres gondolkodásnak. Szorgalmaztam
a magyar nyelvű TEX-program kifejlesztését, alkalmazásának propagálását - amely
- túl azon, hogy a kiadó működésére visszahathatott - forradalmasíthatta volna
a magyarországi számítógép-alkalmazást. Nem jártam sikerrel, így megváltam a
Műszaki Könyvkiadótól.
- A Typotex Kiadó - olvassuk adatbázisukban - 1989 óta működik. Az akkori
könyvkiadói zűrzavart ismerve, föltehetően nem volt könnyű önállósodnia...
- Javaslatom időszerűségét igazolta, hagy az Akadémiai Könyvkiadó számítógépes
szerkesztőségének kiadványaként megjelent a MaTECH elnevezésű programcsomag.
Erre alapozva indult el a Matematikai Kutató Intézet és az Akadémiai Könyvkiadó
közös gazdasági társaságaként a Typotex (megjegyzem: elnevezésünkben az X valójában
a görög kszi-t helyettesíti). A gt.-ket egy törvény hamarosan annullálta, ezért
át kellett alakulnunk kft.-vé. Véletlenül éppen a berlini fal leomlásának napján,
1989. november 9-én jött létre cégünk a mai formájában. Időm jó részét akkor
a TECH magyarításával töltöttem, ami egybeesett a Ventura magyar változatának
megjelenésével. Így a mi rendszerünk a legelső magyarosított szoftverek egyike
volt. Évekig dolgoztunk a magyarországi Books in Print elnevezésű adatbázis
létrehozásán. (Ez jelenleg a www.konyvkereso.hu honlapon érhető el.) Kiadónk
akkoriban sok szedési munkát vállalt, s hamarosan a különleges - a különösen
nehéz - szövegek szedésére specializáltuk magunkat. Ezt a gyakorlatunkat természetesen
jól hasznosíthattuk kiadványaink gondozásakor. Kis kiadó ez, hat-hét belső munkatárs
végezte-végzi a munkát. Első könyvünk - 1991. Feladatok és érdekességek egy
számról - 1991-ben jelent meg. 1991 és 1996 között évenként öt-tíz művet jelentettünk
meg, manapság huszonöt-harmincat, ötszáz-háromezer példányszámban.
- Esterháry Pétert idézik prospektusukban, aki az alábbiakat írja: "Nálunk
a nem humán műveletlenséget, tahóságot igen helytelenül nem tekintik tahóságnak.
A Typotex sokat tesz azért, hogy ez ne így legyen... Mit tesznek-tehetnek a
reál tahóság, a természettudományos tájékozatlanság ellenében?
- Ma már talán kissé feledésbe is merült C. P. Snow 1959-ben megjelent A két
kultúra és a tudományos forradalom című nagyesszéje és annak 1964-ben kiadott,
Még egyszer című folytatása. A molekuláris fizikus és regényíró személyében
is mintegy összegezte a humán és a reál kultúrát, amelynek szakadását kárhoztatta,
és a harmadik, az interdiszciplináris kultúra megteremtését sürgette. C. P.
Snow nyomán, de az eltelt évtizedek nyilvánvaló parancsára is kívánja kiadónk
a két kultúra közti közeledését, ezek kölcsönös átjárhatóságát szorgalmazni.
Annak ellenére, hagy nincsenek különösebb illúzióim, hiszen sokan még ma is
szinte dicsekszenek azzal, hogy - elnézést személyes szakmai példámért - a matematikából
elég volt annyi, amennyivel a gimnáziumban nyúzzák az embert. És a matematikán
alapuló számítógépes világ kellős közepén számos humán értelmiség is marginális
kérdésnek tekinti, hogy mennyit képes befogadni, felfogni a természettudományok
számára is nélkülözhetetlen - nem túlzás - alapfogalmaiból. Ezért a reáliák
művelői próbálnak minden lehetséges módon közeledni a másik kultúrához. Sajnálatosan
tapasztalnunk kell: az egyik (olykor magát még mindig elsőnek tekintő) kultúra
művelői és befogadói nem, vagy kevéssé vállalják a természettudományok megértéséhez
szükséges erőfeszítést. A matematikusok, fizikusok, csillagászok, biológusok
nyújtózkodnak feléjük...
- Kétkedve hallom az ön szkepszisét, hiszen a Typotex Kiadó egész működése
cáfolni látszik aggodalmát interdiszciplináris műhelyük tizenkét esztendeje
működik, közönségük gyarapodik, tevékenységi körük bővül. Mire vállalkoznak,
mit tesznek valójában?
- A szkepszis értelmezésemben nem mond ellent a reménykedésnek. A kiadónak
meg kell ugyan élnie a piacon, de azért nem adom fel közhasznúnak vélt mániáimat.
Kiváltképpen, mert hiszem: vannak még, akiknek a minden áron való pénzhajszolásnál
többet ér a megismerés. A kiadó ars publicáját ez a meggyőződés határozza meg.
Matematikusként óhatatlanul némi elfogultsággal irányítom kiadónkat, könyveink
jókora százaléka kerül ki ebből a tudományágból. (Noha, sajnos, úgy vagyok vele,
mint öregember a szerelemmel: magam már nem művelem, csak emlékszem, hogy jó
volt.) Felsőfokú műveket (például: Nemsztenderd analízis; A nemlineáris programozás
elmélete; Matematikai statisztika; Pénzpiacok matematikája; Információ és interakció;
Felsőfokú algebrai példatár; Valószínűségszámítási adatgyűjtemény) éppúgy kiadunk,
mint középfokúakat e tárgyban (tankönyveket, versenytételeket, diákolimpiák
anyagát). Publikálunk matematikatörténetet és matematikafilozófiát (Például
Rényi Alfréd Dialógusok a matematikáról, illetve Levelek a valószínűségről című
klasszikus műveit, vagy Sain Márton Nincs királyi út! Című művét, a matézis
kultúrtörténetét, s egy különlegességet: Tóth Imre Palimpszeszt című, akár szürrealistának
is nevezhető tudomány-, politika-, vallás- és szellemtörténeti alkotását.) Kiadványlistánkon
szerepelnek filozófiai és tudományelméleti kötetek (Kart Popper: Test és elme.
Az interakció védelmében; Alan Sokal - Jean Bricmont: Intellektuális imposztorok.
Posztmodern értelmiségiek visszaélése a tudománnyal), pszichológiai művek (Test
és lélek sorozatunkban, a kitűnő Pléh Csaba szerkesztésében, nem kis részt a
kognitív pszichológia alkotásaiból válogatva. Említsünk itt, hely hiányában
csak néhány "beszédes" címet: Bevezetés a megismeréstudományba; A
nyelvi ösztön; Alvás és álom; Az elméricskélt ember; Dialógusok az észlelésről;
Agyunk által világosan). De vannak biológiai és ökológiai (például Charles Darwin
A fajok eredete című alapműve, vagy Csányi Vilmos etológus, illetve Vida Gábor
genetikus válogatott írásai) és informatikaelméleti köteteink (például: Kombinatorikai
problémák és feladatok; Formális nyelvek; Információ- és kódelmélet; Algoritmusok;
Véges matematika) és persze könyveink a fizika tudományából (említsünk itt csupán
egyetlen példát: Az univerzum története című kozmológiai összegzést CD-n adtuk
körre). A humaniórák iránti vonzalmunkat jelezheti, hogy könyveket adunk ki
az ókortudomány, a retorika, az érveléstan világából, vannak építészeti, zenei
kiadványaink, művészetelméleti könyveket is igyekszünk kiadónk arculatához illeszteni.
S el ne feledjem: minőségi ismeretterjesztő igyekezetünk részét képezi tervezett
Informatikai alapok kiskönyvtárunk, ezt talán megveszekedett humán emberek is
használhatják. És még egy besorolhatatlan kötet: Jared Diamond Háborúk, járványok,
technikák című műve gyökeresen új, valóban tudományközi szemszögből mutatja
be az emberiség történetét. (A szerző A harmadik csimpánz című könyvét is megjelentetjük.)
- Gondolom, nem feledkezett meg a tudománytörténeti művekről, hiszen ezek
szerzői közt egy kivételes név, Vekerdi Lászlóé is olvasható...
- Számos rendkívüli elmét, kiváló magyar tudóst tarthatunk számon törzsszerzőink
sorában, de köztük is kitüntetett helyen Vekerdi László tudománytörténészt -
ahogy mondani szokás -, az utolsó polihisztorok egyikét. Publikáltuk Tudás és
tudomány, A véges végtelen, Így él Galilei című könyveit - ezek mindegyike magas
színvonalú iskolapéldája az interdiszciplináris gondolkodásnak. Ugyanebben a
körben jelentetjük meg Principia Philosophiae Naturalis című sorozatunkat. Ebben
többek között Newton, Neumann, Wigner, Planck eredeti írásait közöljük, vagyis
természetfilozófiai forráskiadványokat.
- Ezek szerint ne vegyük annyira komolyan kételkedéseit? Mégiscsak reménykedik
a harmadik kultúra eróziójában?
- Ki tudja, talán... Kőbe nem tudunk vésni, inkább csak vízre írunk. De azért
létrehoztunk egy klubot, a neve: Harmadik kultúra szalon. Ennek vagyok kezdő
háziasszonya, és e beszélgetéseken a két kultúrából érkező vendégek szót értenek,
szépen összeférnek.