Európai irodalom 3D-ben
A Typotex Kiadó életében fordulópontot jelentett, amikor első alkalommal pályáztak és nyertek a Kultúra keretprogramban. Az 1989-ben alapított könyvkiadó ugyanis a pályázat előtt kizárólag szakirodalom megjelentetésével foglalkozott, és kifejezetten az EU-s támogatás hatására nyitottak a szépirodalom irányába. A Science in Fiction című projektjük után a Kreatív Európa Program Műfordítási pályázatán is sikerrel indultak. A részletekről Horváth Balázs főszerkesztőt és Déri Ákos vezető szerkesztőt kérdeztük.
„A Science in Fiction című sorozattal elsősorban a saját közönségünk kezébe szerettünk volna szépirodalmat adni, így mindegyik könyv középpontjában valamilyen tudományos kérdés vagy felvetés áll. Mivel a megszerzett tapasztalatainkat hasznosítani tudtuk a Kreatív Európa Programban is, úgy döntöttünk, megpróbáljuk a hároméves projektet” – kezdi Horváth Balázs.
Europe 3D:
Time, Space and Personality – the translation and promotion of high quality European literature about European culture
2014. 11.10. – 2017. 11.09.
274.200 EUR
Ez a pályázati típus az időtartamán kívül annyiban tér el a kétéves projektektől, hogy az első évben megkötött keretmegállapodás után minden évben újra be kell adni egy egyszerűsített pályázatot, így a harmadik év végére akár háromszor tíz könyvet is lefordíthat és megjelentethet a kiadó. Innen a projekt neve: Europe 3D, vagyis 3×10. Hároméves projektre a 2014 és 2020 közötti időszak alatt csak két alkalommal, 2014-ben és 2018-ban lehetett pályázni.
A Typotex Kiadó 2014-ben a magyar kiadók közül egyedüliként pályázott – és nyert.
„Elsősorban bátorság és önbizalom kérdése, hogy egy kiadó bele mer-e vágni a hároméves projektbe. Valóban sokkal feszítettebb, kockázatosabb és több adminisztratív teherrel jár egy ilyen pályázat, mert ez valójában nem három, hanem háromszor egy évet jelent. Kell hozzá tervezhetőség, elszántság és rutin a pályázó részéről, cserébe viszont egyfajta kiszámíthatóságot ad” – folytatja Horváth Balázs.
A pályázásról Déri Ákost kérdeztük. „A legizgalmasabb rész mindig a könyvcsomag összeállítása. Az elszámolás elég nehézkes, gyakran nincs egyértelmű iránymutatás. A promócióval kapcsolatban gondot okoz, hogy, ha egy évben kiadunk tíz könyvet, melyik mögé álljunk be. Kis kiadóként ugyanis nem tudjuk mind a tízet ugyanolyan mértékben népszerűsíteni.”
A kiadóvezető azt is megemlíti, hogy a pályázat nem ad lehetőséget az Európai Unió Irodalmi Díját elnyert szerzők „felépítésére”, pedig sokszor szívesen kiadnák az adott szerző további köteteit is. „Az elv, hogy megadjuk a kezdő lökést a szerzőnek, sajnos nem működik, ehhez nem elég egyetlen könyv kiadása. Így viszont a díj nem éri el azt a célt, hogy elindítsa a pályakezdő írók karrierjét.”
A pályázat jelentőségét mindketten hangsúlyozzák. „A mi térségünkben a könyvkiadási szektorban nem lehet piaci feltételekről beszélni. A kulturális támogatások összege folyamatosan csökken, ezért nagy a nyomás a külföldi, ezen belül az EU-s támogatások igénybe vételére, hiszen dotáció nélkül a kelet-európai könyvkiadás elsorvadna.
Ilyen módon a Kreatív Európa műfordítási programja nemcsak elősegíti a kultúra fenntartását, hanem a létrehozásához is elengedhetetlen. A kiadók pedig valójában nemcsak piaci, hanem kulturális szereplők is. A támogatás jelentősége a Könyvfesztiválon látszik igazán, mert ez a külföldi szerzők ünnepe. A Kreatív Európa Program nélkül nem lehetne itt minden évben bolgár, török, szlovák vagy skandináv szerző, pedig a könyvpiac kiterjedését és stabilitását a nemzetközi irodalom adja.”
A Kreatív Európa Irodák hálózata minden, a Kreatív Európa Programban résztvevő országban, így Magyarországon is jelen van. Kollégáink örömmel állnak a pályázók rendelkezésére a programmal kapcsolatos kérdések megválaszolásában, valamint a külföldi partnerkeresésben.
A Kreatív Európa Nonprofit Kft. az Európai Unió Kreatív Európa programjának hivatalos magyarországi koordinátora, fő támogatói az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Magyar Nemzeti Filmalap és az Európai Bizottság.
Kapcsolódó recenziók
- A tudomány a szenvedélyük – Typotex (Györgyei Szabó Magdolna, Hajónapló, 2020-09-27)
- Európai irodalom 3D-ben (Gida Bettina, https://papageno.hu, 2018-11-10)
- Votisky Zsuzsának, a túlpartra (Laik Eszter, www.konyv7.hu, 2018-1-10)
- Déri Ákos – Horváth Balázs: Gazdag intellektuális háló középpontjában (Fehér Renátó, http://www.litera.hu/hirek/deri-akos-horvath-balazs-gazdag-intellektualis-halo-kozeppontjaban, 2018-1-24)
- A KORSZELLEM: IRÓNIA (Szepesi Dóra, http://ujkonyvpiac.hu/, 2015-4-22)
- Az e-könyv és a szerzői jog (, www.konyv7.hu/, 2013-3-22)
- AZ ELVÁGOTT PÓKHÁLÓSZÁL (Jolsvai Júlia, www.konyvhet.hu, 2014-6-22)
- De mi lesz a könyvesboltokkal? – Olvasók Boltja – 3. rész (Laik Eszter, Irodalmi Jelen, 2010-12-20)
- Ideje divatba hozni az intellektuális sznobizmust (, A Könyves Extra tematikus különszáma, 2009-11)
- Digitális zizegés (Halaska Gábor, Milhofer Tamás, Figyelő, 2009.09.24.)
- E-könyv, digikönyv, interkönyv (Fodorné Tóth Krisztina, Pécsi Tudomány Egyetem Regionális Távoktatási Központ, 2009. április 29.)
- Netkönyv és papírjegyzet (Turi Tímea, Litera - az irodalmi portál, 2009. április 25.)
- Kereslet és kínálat a hazai e-book piacon (, MTI Sajtóadatbank, 2009. április 27.)
- Második nekifutás az e-book-piacon (Hargitai Miklós, Népszabadság Online, 2009. április 17.)
- Az elektronikus könyvkiadás forradalma. Beszélgetés Votisky Zsuzsával (Maczkay Zsaklin, Könyvhét, 2009-02)
- A Typotex világa (Tandori Dezső, Új Könyvpiac, 2009-01-29)
- Minél több áldás származzon (Szentgyörgyi Zsuzsa, www.metropol.hu, 2009-01-12)
- Publikálj vagy pusztulj! - Interjú Votisky Zsuzsával (Szentgyörgyi Zsuzsa, 168 óra, 2005. 12. 06)
- Bábel Web Antológia - a többnyelvű online antológia (- hm -, IT KHT, 2005)
- "Bábelnek van egy tornya, de sajnos folyton összedől" - Honlapmustra (Mézes Gergely , Magyar Hírlap Online, 2006-02-12)
- Bábel - Nyaraljon parával (Para-Kovács Imre , Magyar Hírlap Online, 2005-06-28)
- Íme, a Typotex az eszményit adja - Tandori a Typotexről (Tandori Dezső, , 2008-3-19)
- Két Typotex könyv az Umberto Eco laudáció kapcsán (Esterházy Péter, ÉS , 2007. április 13.)
- A HUNGARY.NETWORK interjúja Votisky Zsuzsával, a Typotex Kiadó ügyvezető igazgatójával (, Visszhang, 2006)
- A felsőoktatási könyvkiadás helyzete a kiadó szemével (Jolsvai Júlia, , 2006)
- Ideje felépítenünk a Bábel-tornyot! – Ambrus Judit interjúja Votisky Zsuzsával (Ambrus Judit, KUL-TÚRA, Találjuk ki Közép-Európát, 2005. szeptember)
- Klasszikusok félidőben - A magyar zenei könyvkiadás (Teimer Gábor, Magyar Narancs Online, nagylátószög, 2005. április)
- Az akasztott ember mosolya (A tudományos könyvkiadás helyzete) (Teimer Gábor, Magyar Narancs Online, nagylátószög, 2005. május)
- Beszélgetés Votisky Zsuzsával – Valós kép korokról, tudományról és tudósokról (Csokonai Attila, Könyvhét, 2005. április)
- Internetes Bábel tornya (Kiss József, Könyvhét, 2004. április 1.)
- Felsőoktatási tankönyv- és szakkönyvkiadás (Csokonai Attila, Könyvhét, 2003. november 13.)
- Beszélgetés Votisky Zsuzsával Typotex Kiadó igazgatójával (Cs. A., Könyvhét, 2003. november)
- A Typotex elképzelése: különböző korosztályoknak különböző hangnemekben (Szénási Zsófia, Könyvhét, 2002. szeptember 17.)
- Kiadóról kiadóra: Typotex Kiadó Kft. (, Új KönyvPiac, 2001. október)
- Typotex Kiadó (, Könyvhét, 2001. november 15.)
- Megkérdeztük Votisky Zsuzsát: Miért szereti a matematikai könyveket? (M. J., Könyvhét, 2001)