2003. november 13.
Typotex Kiadó – Votisky Zsuzsa
• E karakteres, igényes könyvkiadó évente negyven újdonsággal, és kb. húsz
utánnyomással jelentkezik. Fele-fele arányban kiváló hazai és tekintélyes
külföldi szerzők műveit adják ki.
– Milyen profillal indult a kiadó 1989-ben? Változott-e ez az eltelt közel
másfél évtized alatt?
– Eddig csak azt emlegettem, hogy nem volt igazán tőke mögöttünk, tehát a saját
fejünkben levő tudást kellett eladnunk, idén sikerült megfogalmaznom, hogy
ezenkívül más ballaszttal is indultunk, nevezetesen: mindketten, akik itt
szerkesztőségi emberek voltunk, természettudományos, matematikai műveltséggel
rendelkeztünk. Én a Műszaki Kiadóból jöttem, kollégám pedig a Gondolattól. Ebből
következett, hogy eleinte elsősorban csak matematika-fizika tárgyú könyveket
adtunk ki. A közoktatási tankönyvek hatalmas piacáról valamilyen ügyetlenség
folytán viszonylag hamar kipörögtünk, és ilymódon maradt két terület számunkra:
a felsőoktatás és a tehetséggondozás. Az elmúlt pár év alatt, különösen az
utóbbi másfél-két évben az indulásunkat meg nem tagadva, sokkal tágabb profilt
kívántunk képviselni. Tehát majdnem minden témakör iránt nyitottak vagyunk. Az
egyik nagy tudományterület, amit beemeltünk, a pszichológia, azon belül is a
kognitív pszichológia, amely sok tudományterületet lefedő avantgárd irányzata a
pszichológiának. Pszichológiát, informatikát, biológiát kapcsol össze – tehát
egy határterület. A filozófiából is azt az irányt képviseljük különösképpen,
amelyiknek az alapálláspontja valamennyire természettudományos. Ennek persze
többféle aspektusa is van: maga a szerző természettudományos műveltségű, s azon
az alapon direkt filozofál. Mondhatok erre példát: Edward Wilson Minden
egybecseng című könyve tipikusan ilyen. Vagy pedig van, aki elsősorban
szaktudománnyal foglalkozik, de különböző cikkei, előadásai mégis a társadalom
egészére vonatkoznak. Tavaly indítottunk egy sorozatot, amely a Principia
philosophia naturalis címet viseli.
Ebben jelent meg a Newton válogatott írásai, Planck válogatott írásai, most
pedig a Neumann-évre való tekintettel a Neumann János válogatott írásai.
Ezenkívül teljesen új terület az információs társadalom. Ezt is nevezhetjük
filozofálgatásnak, ennek is többféle aspektusa van. Lényegében az
információ-technológia társadalomfilozófiai, futorológiai hatásait gyűjti össze,
vagy például azt, hogy mennyire megváltozik magának a tudománynak, a tudásnak a
hierarchiája. Lényeges új terület a zeneesztétika. Tavaly jelentettük meg Fodor
Géza A Mozart-opera világképe című könyvét, idén pedig Szabolcsi Bence
válogatott írásait fogjuk közreadni. Eddig is voltak próbálkozásaink a
nyelvészettel kapcsolatban. Steven Pinkertől A nyelvi ösztön biológiai
alapozottságú munka, azt vizsgálja, hogy a nyelv elemei mely agyi funkcióhoz
köthetők. Nemrég jelentettük meg Lénárd Sándor Egy magyar idegenvezető Bábel
tornyában című könyvét. És jövőre a Világ szavai (Words of the World) című
kötetet fogjuk kiadni. Van már némi historizmus is a kiadó működésében. Újdonság
lesz Ralph W. Mosstól egy életrajz Szent-Györgyi Albertről. Ebbe a tárgykörbe, a
memoár jellegű vonulatunkhoz tartozik Hargittai Istvánnak ez év első félévében
megjelentett Életeink című könyve, amely az Egy tudományos kutató találkozása a
20. századdal alcímet viseli. A Homo religiosus sorozatban A szent
antropológiája szerzője, Julian Ries azt vizsgálja térben és időben, hogyan
jelenik meg a hívő ember, akár az ismert nagy világvallásokban, akár az afrikai
vallásokban. Teljesen antropológiai alapon kezeli a kérdést. Az első kötet a
sorozatból egy viszonylag jól fogyó könyvünk volt, az év elején jelent meg,
Alister E. McGrathtól a Tudomány és vallás. Ezek nem teológiai könyvek, hanem
vallási tárgyú szakkönyvek. Körülbelül tíz-tizenkét tématerületen „nyomulunk”.
Vannak terveink még újabbakra is, például politológiai kiadványaink is lesznek,
ezek a Civil globus sorozatban fognak megjelenni a jövő év folyamán. Szeretném
elmondani, mint egy felsőoktatási tankönyvekkel foglalkozó kiadó vezetője, hogy
egyre több metakönyvünk van. Ami könyv is, meg internet is. Régebben ha
megjelent egy könyv, ami programokat tartalmazott, akkor floppyt mellékeltek
hozzá, nylonnal lehegesztették a könyvet. Ez rettentő sok problémát okozott a
forgalmazás során. Ennek az időnek vége, mert az ember a címnegyedben elhelyezi,
hogy a programok innen és innen letölthetők. Ezekhez a könyveinkhez hol
programok, hol bővebb bibliográfiák, hol színes képanyag és egyéb kiegészítések
még pluszban megtalálhatók a honlapunkon: www.typotex.hu. Azután van egy
másjellegű vállalkozásunk is, amikor egy honlapnak, nevezetesen a Virtuális
Egyetem honlapjának megcsináljuk a könyvkiadását. Tehát az ott lévő írások
legjavát kiadjuk könyvformában. Egyre jobban beépítjük az internetet a
könyvkiadásunkba. Egyébként a honlapunk nemcsak a könyveknek az ismertetőjét
tartalmazza, hanem ott az összes recenzió is elolvasható adott könyvről.
Természetesen készítünk katalógusokat, de az igazi nagy katalógusunk, maga az
internet, teljes mélységében mutatja a kiadó működését. A szakkönyvek és a
felsőoktatási tankönyvek piaca állandóan példányszámproblémával küszködik. Ezért
mi, akik ezen a területen tevékenykedünk, folyton cicázunk a print on demand
vagy az e-book variációkkal. 2002-vel kezdődően minden egyes könyvünket e-book
formájában megjelentettük az interneten is. Mutatványfejezetek ingyenesen
letölthetők, és a könyv féláron letölthető volt az interneten pdf formátumban.
Szomorúan tapasztaltam, hogy ez egyelőre nem piacképes. Nem is a technológiai
fáradság aránytalan, hanem egészen minimális még az e-book forgalmazás,
legalábbis a felsőoktatásban. De el tudom képzelni, hogy egy-két év múlva az
e-book már jó üzlet lesz. Úgy látszik, nem szabad avantgárdnak lenni. A print on
demanddal kapcsolatban látom a nemzetközi kiutat. A print on demand azt jelenti,
hogy egy mű nemcsak e-book formában vásárolható meg az interneten, hanem –
hogyha nemcsak letölteni akarja az illető, hanem könyvformában is szüksége van
rá –, akkor egyedileg legyártatja. A kiadó megfelelően alkalmazva ott tartja a
nyomdában azt a bizonyos fájlt, és akkor amikor szükség van rá, legyártják a
könyvet, és kiszállítják postán.
– Hogy jutnak el a könyveik az olvasókhoz? Hová fordulhatnak a vevőik?
– Nincsen boltunk. Van egy pultunk az ELTE-n, ahol némi kedvezménnyel adjuk a
könyveinket. Az összes lehető terjesztővel tartjuk a kapcsolatot. Minekünk az
ELTE hallgatói bolt, a műegyetemi jegyzetbolt, a szegedi, debreceni
jegyzetboltok a jó vevőink. Azok személyesen keresnek meg, fixre vásárolnak,
ahogy az oktatók igényeit megismerik. Hogy az oktatókat magukat mint lehet
rávenni, hogy igényeljék a mi könyveinket, ez igazából a kulcskérdés. Amikor
megjelenik egy könyv, akkor mindig megcsináljuk annak a posszibilis körnek az
adatbázisát, akiket érdemes értesíteni. Sokszor ellátjuk őket recenziós
példányokkal, és akkor, ha lassan is, de többnyire történik valami. Mindenféle
módszert próbálunk. Lényegében a tisztességes és öntudatos kiadó aspektusát
próbáljuk mindenütt előadni. De hisz ez a való.