0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
 

Déri Ákos – Horváth Balázs: Gazdag intellektuális háló középpontjában

http://www.litera.hu/hirek/deri-akos-horvath-balazs-gazdag-intellektualis-halo-kozeppontjaban
2018-1-24

A Typotex Kiadó egy egészen gazdag intellektuális háló középpontjában található. Úgy gondoljuk, az a legfontosabb jellegzetességünk, hogy velünk meg lehet valósítani az elsőre még szinte elképzelhetetlennek tűnő ötleteket. – A Typotex Kiadó 2018-as terveiről Déri Ákos vezető szerkesztő és Horváth Balázs főszerkesztő számolt be a Literának.

Kezdjük a matekkal! Cédric Villanit a matematikusok Lady Gagájaként szokás aposztrofálni. Hamarosan forgalomba kerül az Egy tétel születése című könyve. Ebben naplószerűen meséli el, hogy miképpen sikerült eljutnia egy olyan tétel felfedezéséig, amelyért aztán a matematikusok közössége a tudományterület egyik legtekintélyesebb díjával, a Fields-éremmel tüntette ki.
Villani századfordulós öltözködési stílusa lehet a kapcsolóelem John Ruskin felé. Csuka Botond és Keresztesi Balázs fordításában jelenik meg egy kisebb válogatás a viktoriánus kor vezető művészetkritikusának szinte befogadhatatlan méretű életművéből.
Eberhard Straub könyvét is izgatottan várjuk: a nagyvárosi életforma változásairól írott műve egészen újszerűen tekint a városlakókra az ókori Rómától napjainkig, és mivel egy elismert publicistáról van szó, meglátásait közérthetően tárja az olvasó elé.
A legfontosabb szépirodalmi könyvünk napjaink legismertebb izlandi írójának, Jón Kalman Stefánssonnak A halaknak nincs lábuk című Man Booker-díjra jelölt regénye, amely egyúttal a szerző első magyar nyelvre lefordított műve: filozofikus, vitriolos humorú, mélabúval átszőtt, önéletrajzi elemeket sem nélkülöző alkotás, melyet a nemzetközi kritika előszeretettel hasonlít Krasznahorkai László szövegeihez. De litván, lengyel és cseh regényt is fogunk megjelentetni.

Idén tavasszal is több új életműbe kóstol bele a Typotex: Jón Kalman Stefánsson, Matej Horava és Erich Scheurmann is most „mutatkoznak be" a magyar olvasóközönség előtt, utóbbi ráadásul a Papalagi című kultikus művel. Mi motiválta a mostani válogatást? Illetve számíthatnak-e majd folytatásra például a Hodrová-, a Rudiš- vagy a Twardoch-rajongók?

A Typotex Kiadó egy egészen gazdag intellektuális háló középpontjában található. Úgy gondoljuk, az a legfontosabb jellegzetességünk, hogy velünk meg lehet valósítani az elsőre még szinte elképzelhetetlennek tűnő ötleteket. Na jó, ami másodikra is annak tűnik, arra mi sem vagyunk képesek.
Említettük Ruskint. Ma, amikor Ruskin prófétai és ízlésdiktátori allűrjei már régen történetivé váltak, előtérbe került művészetelméleti gondolkodásának vizsgálata, s egyre nagyobb érdeklődéssel vetik szövegeit tüzetes elemzés alá. Készülő kötetünk a Ruskin-életmű alapvető fontosságú, magyarul eddig még nem hozzáférhető műveiből közöl válogatást közel 100 év után.
Papalagi fordításait megszámolni sem lehet – a magyar hiányzott. Erich Scheurmann 1914-ben kapott megbízást, hogy könyvet írjon az indonéz szigetvilágról. A polinéz törzsfőnök nevez bennünket, európaiakat Papalaginak, s megfogalmazásai oly világosak, hogy egyes országokban a 12–14 év közötti korosztály számára még kötelező olvasmányként is feladják. A tükör kellően görbe, így aztán, ha elég intelligensek vagyunk hozzá, akár nevethetünk is magunkon.
Jón Kalman Stefánssonnal is szemeztünk néhány évig, mert nem akartuk elhinni, hogy a magyar kiadók nem tépik szét egymást a fordítási jogokért. Egyrészt tehát a világ összkulturális termelése rendkívül gazdag – ha ezt hagyjuk találkozni a szintén rendkívül erős hazai intellektuális felhozatallal, tehát ha egy kiadó tudja ezt katalizálni, akkor nagyon jó dolgok születhetnek.
A különböző kultúrterületek gazdagságából mindig lehet eddig ismeretlen érdekességeket előhalászni, viszont szeretnénk a sikeres szerzőinktől is újabb és újabb műveket kiadni. Ez utóbbi a nehezebb munka, mivel nagyobb körültekintést igényel. Mindhárom szerzőnél elképzelhető folytatás, de az igazat megvallva, a magyar szereplőkhöz, tehát a fordítóinkhoz ragaszkodunk igazán: a Rudišt fordító Pet'ovska Flórával is készülünk egy új cseh könyvvel, de Körner Gáborral és Csoma Borbálával is folyamatosan dolgozunk.

Votisky Zsuzsa halálával nagy veszteség érte a Typotex-közösséget, a Typotex-családot. Mi az a szellemi örökség, amit ő a Typotexnek örökül hagyott?

veszteség mértéke mindig felmérhetetlen. Egyetlen dolog biztos: jelentős. Itt ráadásul, ha már eleve Typotex-családot mondtál, a családfő távozott. Amibe kapaszkodhatunk, az éppen az átadott örökség. Úgy alakult, hogy Zsuzsa néhány éve eldöntötte, a kiadót nem egyszerűen hátrahagyja az utókorra, hanem átadja. Így fokozatosan vonult ki a mindennapokból, de mindig volt néhány ügy, amelyek kiemelten fontosak voltak számára. Az a körültekintés, amellyel ezeket a könyveket gondozta, a mai létforma mellett szinte elképzelhetetlen. Ezt irigyelni is lehetett. Meg tanulni belőle. Ruskinnal is szeretett volna többet foglalkozni, de ez már nem sikerülhetett.
Sokat gondolkodtunk azon, hogy az egyéniségének mely eleme segítette meg leginkább szakmai életútján. Kitartó volt, makacs is, miközben tudott rugalmas lenni. Egyik kulcstulajdonsága az elevenség volt. De nemcsak úgy volt eleven, mint ahogy egy nagy gondolkodó, szellemileg, hanem mint egy csintalan gyermek. Nem szerette bebetonozni a dolgokat. Nemcsak készen állt az újra, de tudatosan akarta is. Egyik kedvenc mondása volt, melyet mindig kellő öniróniával mondott ki: ma új életet kezdek. Talán ez örökségének egyik legfontosabb része: legalább havonta egyszer kezdjük újra, tiszta lappal, tiszta fejjel, és azt is nézzük meg újra, amiről azt hisszük, hogy tökéletes.

Vizualitás, a könyvtárgyak külcsíne, designja, illusztrációi tekintetében is éllovas a Typotex a magyar könyvpiacon. Mik ígérkeznek ebből a szempontból nagy dobásnak, kik határozzák meg tavasszal a Typotex „színeit"?

Hízelgő, ha így gondolnak ránk. Az biztos, hogy igyekszünk a lehető legjobbat kihozni a könyveinkből, sokáig és sokan érleljük a terveket, több szempontból kell kiállniuk a próbát, amíg véglegesek nem lesznek. Az idei év nagy változásokat hoz, hiszen a Könyvfesztiválig a kiadó teljes arculata megújul, az új logót és a hozzá tartozó webdesignt Somogyi Péter alkotta meg, aki számos könyvünk borítótervezője is egyben. Azt mindenképp szeretnénk elmondani, hogy tavaly novemberben hosszú folyamat végéhez érkeztünk, amikor elkészült a végleges logóterv: Zsuzsa éveken át kardinális kérdésként kezelte az arculati megújulást, unta már az olvasó nőt. Pont ezért fájó, hogy a közösen elfogadott új logót már nem láthatja az idei új könyveinken.
Az arculati megújulás mellett folytatjuk a könyvdesign fejlesztését. Ebből a szempontból az első féléves könyveink közül mindenképp említésre méltó a magyar nyelvű művészetelméleti szakirodalom két hiánypótló műve, Juhani Pallasmaa A bőr szemei című építészet-fenomenológiai értekezése, valamint Ruskin korábban említett válogatott írásai. Szépirodalmi portfóliónkra a jövőben is nagy figyelmet fordítunk a forma szempontjából. Ezek közül kiemelt szerepet kapott Jón Kalman Stefánsson könyve, valamint az EU-díjas litván írónő, Undinė Radzevičiūtė Halak és sárkányok című formabontó regénye.

Fehér Renátó

Kapcsolódó recenziók