Björn Lomborg szerint rossz a hozzáállásunk: a dán tudós a magyarul a napokban megjelent, nagy vitákat kiváltó Cool It-Hidegvér! című könyvében azzal szembesíti az emberiséget, hogy a globális felmelegedést feltartóztatni próbáló több milliárd dolláros akcióknak gyakran sokkal több az érzelmi, mint a tudományos alapja, így sem a bolygó, sem az emberiség nem jár jól.

Björn Lomborg szerint pénzkidobással érnek fel ezek a milliárdos, és ezért rengeteg ellenállásba ütköző intézkedések, hosszú távon ugyanis nem befolyásolják bolygónk éghajlatát. A dán tudós azt állítja, mindenki jobban a járna, ha a forrásokat sokkal sürgetőbb problémák megoldására fordítanánk: a malária, az AIDS megelőzésére és gyógyítására, a tiszta, iható víz biztosítására. Mindez, sokkal kevesebbe kerülne, viszont már rövidtávon milliók életét menthetné meg.

A Cool It-Hidegvér!- a szkeptikus környezetvédő útikalauza a globális felmelegedéshez című könyv megjelenése után a dán és a nemzetközi tudományos közösség is nekitámadt: „tudományos becstelenséggel” vádolták. Több tudós elérte, hogy állításait kivizsgálja a dán kormány illetékes bizottsága. Azzal vádolták, hogy könyvében szándékosan félrevezető adatokat használt fel és hibás következtetéseket vont le. A bizottság végül úgy döntött: a könyv valóban „tudományosan tisztességtelen”, Lomborgot azonban a környezetvédelmi tapasztalatlanságára alapozva nem találta bűnösnek.

Lomborg hangsúlyozza, hogy eszében sincs megkérdőjelezni a globális felmelegedést, vagy azt, hogy a jelenségért nagyrészt maguk az emberek a felelősek. Ő csak arra hívja fel a figyelmet, hogy míg az egyik oldal katasztrófáról, a másik pedig nagy átverésről beszél, a helyzet sokkal bonyolultabb, és ezért sokkal okosabb megoldásokra van szükség. Lomborg különösen kényes pontnak tartja a sokat hangoztatott kiotói jegyzőkönyvet, amely a széndioxid kibocsátás drasztikus csökkentését írja elő. A kiotói protokoll teljesítése évi 180 milliárd dollárba kerülne, miközben - a dán tudós szerint - jelentéktelen eredménye lenne. Sokkal kevesebbe kerülne, ha a várostervezők és a politikusok cselekednének: fákat ültetnének, vagy csökkentenék az aszfaltfelületeket a metropoliszokban.

Vagyis, Lomborg szerint a széndioxid kibocsátás csökkentése nem a legcélravezetőbb módja Földünk megmentésének. A dán szerző számokkal is alátámasztja elméletét: számításai szerint egy tonna széndioxid „eltüntetése” körülbelül húsz dollárba kerül, a tudományos szakirodalom viszont azt tartja, hogy ez a mennyiségű széndioxid mindössze két dollárnyi kárt okoz az atmoszférában. A dán tudós azt állítja, nem vall okos gondolkodásra, ha húsz dollárt költünk arra, hogy kétdollárnyi hasznunk legyen belőle. Lomborg szerint ez csak arra jó, hogy megnyugtassuk a lelkiismeretünket, a globális felmelegedést ezzel aligha tartóztatjuk fel.

Lomborgot 2004-ben a Time magazin a világ száz legbefolyásosabb ember közé választotta, a The Guardian brit napilap szerint pedig egyike annak az ötven embernek, aki „megmentheti a bolygónkat”. (MR)