Björn Lomborg szerint rossz a hozzáállásunk: a dán tudós a
magyarul a napokban megjelent, nagy vitákat kiváltó Cool It-Hidegvér! című
könyvében azzal szembesíti az emberiséget, hogy a globális felmelegedést
feltartóztatni próbáló több milliárd dolláros akcióknak gyakran sokkal több az
érzelmi, mint a tudományos alapja, így sem a bolygó, sem az emberiség nem jár
jól.
Björn Lomborg szerint pénzkidobással érnek fel ezek a
milliárdos, és ezért rengeteg ellenállásba ütköző intézkedések, hosszú távon
ugyanis nem befolyásolják bolygónk éghajlatát. A dán tudós azt állítja,
mindenki jobban a járna, ha a forrásokat sokkal sürgetőbb problémák megoldására
fordítanánk: a malária, az AIDS megelőzésére és gyógyítására, a tiszta, iható
víz biztosítására. Mindez, sokkal kevesebbe kerülne, viszont már rövidtávon
milliók életét menthetné meg.
A Cool It-Hidegvér!- a szkeptikus környezetvédő útikalauza a
globális felmelegedéshez című könyv megjelenése után a dán és a nemzetközi
tudományos közösség is nekitámadt: „tudományos becstelenséggel” vádolták. Több
tudós elérte, hogy állításait kivizsgálja a dán kormány illetékes bizottsága.
Azzal vádolták, hogy könyvében szándékosan félrevezető adatokat használt fel és
hibás következtetéseket vont le. A bizottság végül úgy döntött: a könyv valóban
„tudományosan tisztességtelen”, Lomborgot azonban a környezetvédelmi
tapasztalatlanságára alapozva nem találta bűnösnek.
Lomborg hangsúlyozza, hogy eszében sincs megkérdőjelezni a
globális felmelegedést, vagy azt, hogy a jelenségért nagyrészt maguk az emberek
a felelősek. Ő csak arra hívja fel a figyelmet, hogy míg az egyik oldal
katasztrófáról, a másik pedig nagy átverésről beszél, a helyzet sokkal
bonyolultabb, és ezért sokkal okosabb megoldásokra van szükség. Lomborg
különösen kényes pontnak tartja a sokat hangoztatott kiotói jegyzőkönyvet,
amely a széndioxid kibocsátás drasztikus csökkentését írja elő. A kiotói
protokoll teljesítése évi 180 milliárd dollárba kerülne, miközben - a dán tudós
szerint - jelentéktelen eredménye lenne. Sokkal kevesebbe kerülne, ha a
várostervezők és a politikusok cselekednének: fákat ültetnének, vagy
csökkentenék az aszfaltfelületeket a metropoliszokban.
Vagyis, Lomborg szerint a széndioxid kibocsátás csökkentése nem a legcélravezetőbb
módja Földünk megmentésének. A dán szerző számokkal is alátámasztja elméletét:
számításai szerint egy tonna széndioxid „eltüntetése” körülbelül húsz dollárba
kerül, a tudományos szakirodalom viszont azt tartja, hogy ez a mennyiségű
széndioxid mindössze két dollárnyi kárt okoz az atmoszférában. A dán tudós azt
állítja, nem vall okos gondolkodásra, ha húsz dollárt költünk arra, hogy
kétdollárnyi hasznunk legyen belőle. Lomborg szerint ez csak arra jó, hogy
megnyugtassuk a lelkiismeretünket, a globális felmelegedést ezzel aligha
tartóztatjuk fel.
Lomborgot 2004-ben a Time magazin a világ száz legbefolyásosabb ember közé
választotta, a The Guardian brit napilap szerint pedig egyike annak az ötven
embernek, aki „megmentheti a bolygónkat”. (MR)