
Fordította: Gyárfás Vera
Megjelenés: 2008
Oldalszám: 232 oldal
Formátum: A/5
ISBN: 978-963-9664-88-3
Témakör: Ökológia
Sorozat: Szokatlan szempontok
Eredeti ár: 2500 Ft
Webshop ár: 1875 Ft
KOSÁRBA
Megjelenés: 2008
Oldalszám: 232 oldal
Formátum: A/5
ISBN: 978-963-9664-88-3
Témakör: Ökológia
Sorozat: Szokatlan szempontok
Eredeti ár: 2500 Ft
Webshop ár: 1875 Ft
KOSÁRBA
Cool it - Hidegvér!
a szkeptikus környezetvédő útikalauza a globális felmelegedéshez
Megsülünk, felforr a tenger, de nem kell hisztizni. Bjorn Lomborg a Könyfesztiválon
Litera
2008. április 28.
Van itt ez a roppant aktuális és egyre felkapottabb téma, miszerint rövid időn belül olyan meleg lesz a Földön, hogy szó szerint a szánkba repül a sült galamb. Csakhogy ekkor jön a képbe a Bjorn Lomborg, a globális felmelegedést szkeptikusan megközelítő elméleteivel, melyeket többek között a Cool it!- Hidegvér! című könyvében írt meg. Ennek a könyvnek bemutatóján jártunk a Könyvfesztivál zárónapján. |
Van itt ez a roppant aktuális és egyre felkapottabb téma, miszerint rövid időn belül olyan meleg lesz a Földön, hogy szó szerint a szánkba repül a sült galamb. Komoly tudósok az ószövetségi Istent megszégyenítő szigorral forgatják a szemgolyóikat, és én a részemről hajlamos vagyok elhinni nekik, hogy ez már tényleg nem vicc: a globális felmelegedés előbb-utóbb felszámolja késő-római periódusát élő, agonizáló világkorszakunkat.
Csakhogy ekkor jön a képbe a Bjorn Lomborg, a globális felmelegedést szkeptikusan megközelítő elméleteivel, melyeket többek között a Cool it!- Hidegvér! című könyvében írt meg. Ennek a könyvnek jártunk tegnap a bemutatóján, a Könyvfesztivál zárónapján. A hazánkba látogató híres-hírhedt szerzővel a kiadó képviselői, valamint Betlen János és Pogányi Zsolt beszélgettek. A kötet a Typotex kiadó Szokatlan szempontok sorozatában jelent meg.
A szkeptikus környezetvédő
Bjorn Lomborg, a szkeptikus környezetvédő korunk egyik legizgalmasabb tudományos személyisége, ez tagadhatatlan. A Time magazin 2004-ben a világ 100 legbefolyásosabb embere közé választotta, a Guardian 2008-ban azon 50 ember közé sorolta, akik megmenthetik bolygónkat. Egy évet töltött az amerikai Georgia Egyetemen, politológiát tanult az Aarhusi Egyetemen, ahol később statisztikát tanított, Phd-t a Koppenhágai Egyetem Államtudományi Tanszékén szerzett. Ugyanakkor Bjorn Lomborg igen ellentmondásos alak a globális felmelegedés és környezettudományok témakörében. Ellenzőinek hatalmas tábora mindent meg is tesz, hogy ezekre az ellentmondásokra felhívja a figyelmet. Ilyen például az Anti-Lomborg.com igencsak árulkodó névre keresztelt oldal is, de a dán biológus Kare Fog is külön weboldalt üzemeltet a Lomborg-errors website-ot, melyen a Lomborg tévedéseit, hibáit gyűjti össze. A Danish Committees on Scientific Dishonesty (Dán Tudományos Becstelenségeket Vizsgáló Bizottság) igen súlyosan elmarasztalta, több pontban is, például: adathamisítás, válogatás az adatok között a kívánt eredmény érdekében, statisztikai módszerek félrevezető használata, eredmények szándékos félreértelmezése, plágium. A határozatot végül megsemmisítették, Lomborg sikerrel fellebbezett. Ellenlábasai ugyanakkor mindent megtesznek, hogy lépten nyomon keresztbe tegyenek Lomborgnak, ilyen pillanatokat láthatunk az Anti-Lomborgról szerzett képen is, melyen a szerző éppen a tortát vakarja le az arcáról, amit egyik rajongója vágott hozzá, részletek itt.
A tegnapi könyvbemutatón a szerző egy rövid előadás keretein belül foglalta össze könyvének tartalmát. A fentebb linkelt Youtube videón is egy hasonló előadása látható. Bjorn Lomborg szerint korántsem akkora a vész, mint amekkorának a lelkes és elragadtatott környezetvédők beállítják. Előadása legelején tisztázta: a globális felmelegedés nem vicc, tény, ráadásul nincs mese: bizony az ember tehet róla. Ugyanakkor rengeteg szám- és statisztikai adattal, grafikonnal próbálta meg alátámasztani, hogy miért nem olyan nagy a gond, mint állítják. Lomborg szerint a probléma lényege, hogy dollárcsilliókat vesztegetünk kétes eredménnyel járó, és legtöbbször betarthatatlan, ellenőrizhetetlen környezetvédő akciókra, egyezményekre, alternatív üzemanyagforrásokra. Közben a világ károsanyag termelésének csökkentése egyrészt nem, vagy csak nehezen eszközölhető a kíván mértékben, ugyanakkor a hatása sem lesz olyan látványos, mint gondolnánk. (Számításai szerint például a Kiotói egyezmény jelenlegi formájában, száz éves távlatban alig 7 nappal odázza el a globális hőmérséklet emelkedést) Lomborg szerint inkább a kézenfekvő és megoldható problémákra kellene figyelni, hiszen a világ különböző pontjain ma is ezrek halnak meg gyógyítható betegségekben. A globális felmelegedés ellen küzdő akciókra költött pénz töredékéből lehetne a világ élelmezési gondjait megoldani, harcolni az AIDS, a malária ellen, segíteni felzárkózásukban a világ elmaradottabb országait.
Lomborg egészen egyszerű példákat hoz. A jegesmedvék várható kipusztulása például az egyik legfelkapottabb téma az éghajlat változás problémájával foglalkozó környezetvédők körében. Lomborg hivatalos adatokkal támasztja alá, miszerint a károsanyag kibocsátások csökkentésére költött pénz előre láthatólag évente 0,06 darab jegesmedve életét mentené meg. Ugyanakkor e pénzek töredékéből lehetne küzdeni az orvvadászok ellen, akik évente 30-50 jegesmedve halálát okozzák. Ugyanakkor kitér arra is, hogy nem minden jegesmedve kolóniának csökkent a létszáma az elmúlt évtizedekben, sőt, amelyiknek éppen csökkent, az olyan területen élt, ahol a hőmérséklet nem is emelkedett. Olyan adatra is fény derül, mely szerint 1987-től 2004-ig 1200-ról 950-re csökkent egy bizonyos jegesmedve kolónia száma és ezzel az adattal szívesen dobálóznak a környezetvédők. Azt viszont nem említik, hogy 1981-ben még csak 500 tagot számlált ez a jegesmedve kolónia.
Lomborg hasonlóan jár el a globális felmelegedés egyéb problématerületein is. A felmelegedés tényét elismeri, de egyrészt úgy gondolja, hogy nem nyári hőhullámokban fog megnyilvánulni, hanem enyhébb téli időjárásban, mivel az átlag hőmérséklet emelkedése legtöbbször az alacsonyabb hőmérsékleti értékeket emeli meg, így a téli és éjszakai hőmérsékletet. Ugyanakkor költséghatékonyabbnak találja a városok átalakítását a globális intézkedéseknél, hiszen a fák, nagyméretű vízfelületek ültetése és a házak, utak világos színre festése is a városi hőmérsékletek csökkenését eredményezné, ráadásul kevesebb pénzbe kerülnének és az életkörülményeket is javítanák.
A könyvet mindenképpen érdemes elolvasni. Izgalmas, elgondolkodtató darab. Aki teheti nézzen meg egy-két előadást Lomborgtól a Youtube-on, látszólag érti a dolgát, sokszor elég meggyőző. Persze, kövessük a példáját és a Sziámi együttes szavaival élve kételkedjünk a szkepszisben, vagyis nem árt a fél szemünket az Anti-Lomborgon, vagy a Lomborg Errors Website-on tartani.
Értelmesen költeni a dollárcsilliókat
A tegnapi könyvbemutatón a szerző egy rövid előadás keretein belül foglalta össze könyvének tartalmát. A fentebb linkelt Youtube videón is egy hasonló előadása látható. Bjorn Lomborg szerint korántsem akkora a vész, mint amekkorának a lelkes és elragadtatott környezetvédők beállítják. Előadása legelején tisztázta: a globális felmelegedés nem vicc, tény, ráadásul nincs mese: bizony az ember tehet róla. Ugyanakkor rengeteg szám- és statisztikai adattal, grafikonnal próbálta meg alátámasztani, hogy miért nem olyan nagy a gond, mint állítják. Lomborg szerint a probléma lényege, hogy dollárcsilliókat vesztegetünk kétes eredménnyel járó, és legtöbbször betarthatatlan, ellenőrizhetetlen környezetvédő akciókra, egyezményekre, alternatív üzemanyagforrásokra. Közben a világ károsanyag termelésének csökkentése egyrészt nem, vagy csak nehezen eszközölhető a kíván mértékben, ugyanakkor a hatása sem lesz olyan látványos, mint gondolnánk. (Számításai szerint például a Kiotói egyezmény jelenlegi formájában, száz éves távlatban alig 7 nappal odázza el a globális hőmérséklet emelkedést) Lomborg szerint inkább a kézenfekvő és megoldható problémákra kellene figyelni, hiszen a világ különböző pontjain ma is ezrek halnak meg gyógyítható betegségekben. A globális felmelegedés ellen küzdő akciókra költött pénz töredékéből lehetne a világ élelmezési gondjait megoldani, harcolni az AIDS, a malária ellen, segíteni felzárkózásukban a világ elmaradottabb országait.
A jegesmedvék jól vannak
Lomborg egészen egyszerű példákat hoz. A jegesmedvék várható kipusztulása például az egyik legfelkapottabb téma az éghajlat változás problémájával foglalkozó környezetvédők körében. Lomborg hivatalos adatokkal támasztja alá, miszerint a károsanyag kibocsátások csökkentésére költött pénz előre láthatólag évente 0,06 darab jegesmedve életét mentené meg. Ugyanakkor e pénzek töredékéből lehetne küzdeni az orvvadászok ellen, akik évente 30-50 jegesmedve halálát okozzák. Ugyanakkor kitér arra is, hogy nem minden jegesmedve kolóniának csökkent a létszáma az elmúlt évtizedekben, sőt, amelyiknek éppen csökkent, az olyan területen élt, ahol a hőmérséklet nem is emelkedett. Olyan adatra is fény derül, mely szerint 1987-től 2004-ig 1200-ról 950-re csökkent egy bizonyos jegesmedve kolónia száma és ezzel az adattal szívesen dobálóznak a környezetvédők. Azt viszont nem említik, hogy 1981-ben még csak 500 tagot számlált ez a jegesmedve kolónia.
Kételkedni a szkepszisben
A könyvet mindenképpen érdemes elolvasni. Izgalmas, elgondolkodtató darab. Aki teheti nézzen meg egy-két előadást Lomborgtól a Youtube-on, látszólag érti a dolgát, sokszor elég meggyőző. Persze, kövessük a példáját és a Sziámi együttes szavaival élve kételkedjünk a szkepszisben, vagyis nem árt a fél szemünket az Anti-Lomborgon, vagy a Lomborg Errors Website-on tartani.
Kapcsolódó recenziók
- Szkeptikusok (Hegyi Zoltán, Magyar Nemzet, 2011-02-16)
- Már Lomborg szerint is probléma a klímaváltozás (lica , index, 2010-09-01)
- Csak semmi pánik! (Bóc istván, Élet és Tudomány, 2010-04-16)
- BJORN LOMBORG: Cool it – Hidegvér! A szkeptikus környezetvédő útikalauza a globális felmelegedéshez (Ulmarius, Természet Világa, 2010. február)
- Cool it! - Hidegvér (, Exit, 2009-02-18)
- Hidegvér! (Osman Péter, MATISZ, 2009/1)
- COOL IT - Hidegvér! (Osman Péter, Műszaki Magazin , 2008/7-8)
- Két fontos könyv az emberiség túlélő készletébe (Osman Péter, Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2008. június)
- Megváltó napfény (Molnár Csaba, Magyar Nemzet, 2008-07-26)
- Forró meteopornó kontra hűs józan ész (Szirtes Borbála, Új Könyvpiac 2008. július-augusztus, 2008-07)
- "Nincs értelme teljesíthetetlen célokat kitűzni" (Izsák Norbert, HVG, 2008. június 25.)
- A globális felmelegedésről – józanul (Berényi Dénes, Természet Világa, 2008-5-15)
- Interjú Votiksy Zsuzsával (Mezei Zsolt, Lánchíd Rádió, 2008. április 28.)
- Kiotó rossz ötlet volt (Stöckert Gábor, www.index.hu, 2008-5-7)
- Hidegvérrel vagy forró fejjel a globális felmelegedés ellen (Laik Eszter, Könyvhét, 2008. május 2.)
- Budapesten az antizöld (Bajomi Bálint, Greenfo, 2008.április 28.)
- Megsülünk, felforr a tenger, de nem kell hisztizni. Bjorn Lomborg a Könyfesztiválon (Kálmán Gábor, Litera, 2008. április 28.)
- van még más a globális felmelegedésen túl (Kerekes Tamás, http://magicafe.hu, 2008-4-27)
- Jön a káosz? Vár ránk a jégkorszak? (, Hírextra, 2008.április 23.)
- Hogyan mentené meg a Földet a szkeptikus környezetvédő? (Vándor Éva, Kossuth Rádió , 2008-4-10)
- Megfagyunk vagy megsülünk? (Stöckert Gábor, , 2007. február 1.)
- Bjørn Lomborg: Éghajlat-hisztéria (, Figyelő, 2007. február 22.)
- A szkeptikus környezetvédő tanácsai (Metazin, NOL, 2007. szeptember 25.)
AJÁNLOTT KÖNYVEK