Megjelenés: 2008
Oldalszám: 232 oldal
Formátum: A/5
ISBN: 978-963-9664-88-3
Témakör: Ökológia
Sorozat: Szokatlan szempontok
Eredeti ár: 2500 Ft
Webshop ár: 1875 Ft
KOSÁRBA
Jön a káosz? Vár ránk a jégkorszak?
Vár ránk a jégkorszak?
2008. 04. 23. 10.41
Ha Föld napja, akkor idén minden kétséget kizáróan a globális felmelegedés a jelszó: egyre több fórumon emlegetik a jelenséget pro és kontra, akad, aki szerint nem is létezik, de a másik oldal is hajlamos alapos tájékozódás nélkül dobálózni e bűvös fogalommal. Miről is beszélünk?
|
|
Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének értelmében a globális éghajlatváltozás fogalom az ember által okozott klímaváltozásra használatos, azt azonban nem árt, ha tudjuk: a Föld átlaghőmérséklete magától is változik. Vagyis nem lehet kategorikusan kijelenteni azt, hogy az emberiség tevékenysége miatt melegszik a bolygó, legfeljebb azt, hogy ez is igen nagyban hozzájárul, mintegy ráerősítve a természetes folyamatokra. Jelentősen nehezíti azonban saját befolyásunk felmérését, hogy a naturális okokat illetően több a bizonytalanság, mint ami adottnak vehető.
Természetes folyamatok A Föld történetében nagyjából 200 millió évente 2-3 millió évig tartó jégkorszakok köszöntöttek be, ezeken belül pedig mintegy százezer éves periódusonként glaciális (eljegesedési) és interglaciális (olvadási) szakaszok váltogatják egymást. A legutolsó jégkorszak során 10 glaciális időszak volt eddig; az interglaciálisok jóval rövidebbek ezeknél, néha 10 ezer évig sem tartanak. A kérdés persze az, hogy miért van ez így, ezt illetően azonban a tudományos közvélemény sem egységes, több hipotézis is létezik. Az egyik általánosan elfogadott elmélet szerint a fő ok a földpálya excentricitásának (a nagy- és a kistengely aránya) százezer éves periodicitása, mely befolyásolja a téli és nyári besugárzás arányát. A földpálya síkja ugyanis százezer éves periódusidővel billeg a Naprendszer fősíkjához képest, így amikor „belefekszik” a fősíkba, több bolygóközi „szennyezés” érkezik hozzánk, ez pedig szennyezi a felső légkört és globális lehűlést okoz. Hólabda-korszakokAz előző jégkorszakok némelyike jóval hidegebb volt, mint korábban gondolták; a világtengerekben olykor 1000 méteres mélységben is láthatóak a jégtáblák mozgásának nyomai, a sarkkört borító jégréteg pedig akár 1 kilométer vastagságú is lehetett. Egyes elméletek szerint az óceánok teljesen befagytak, ez azonban nem bizonyított, az viszont valószínű, hogy a 600–800 millió évvel ezelőtti időszakban bolygónk legalább kétszer olyan jégkorszakot élt át, amikor a sarkvidéki jégsapkák kilométerekre megközelítették az Egyenlítőt. 750 millió évvel ezelőtt a Föld légkörének szén-dioxid-tartalma hirtelen csökkent, a hőmérséklet pedig drámai zuhanásba kezdett, a jég visszaverte a Nap melegítő sugarait, ami további eljegesedéshez vezetett. Milyen volt az utolsó eljegesedés? 21 ezer évvel ezelőtt világszerte átlagosan csaknem 7 Celsius-fokkal volt hidegebb, mint manapság. A nagyrészt jéggel borított északi félgömbön 9 fokkal, a déli féltekén 4 fokkal volt alacsonyabb az általános évi középhőmérséklet a jelenleginél. Eurázsia északnyugati területeit jégtakaró borította, legnagyobb kiterjedése idején London, Köln, Krakkó és Kijev vonaláig előrenyomulva. Jégsapka került az Alpok, a Pireneusok, a Kárpátok és a Balkán-félsziget 1500 méternél magasabb hegycsúcsaira is. Észak-Amerikát szintén több ezer méter vastag jégpáncél borította, melynek déli határa a 40. szélességi kör közelében húzódott, vagyis délebbre, mint Denver, Chicago vagy New York. A lehűlést tovább erősítette a tengeráramlások drasztikus megváltozása; az Atlanti-óceánban majdnem 20 szélességi fokkal került délebbre az a zóna, melyben a hideg víz a mélybe süllyed, és megindítja az óceán vizének cirkulációját. Bizonyos régészeti kutatások szerint érdekes módon 40 ezer éve az Északi-sarkkört nem borította jég, és emberek is éltek errefelé; ezek szerint itt viszonylag száraz időjárás uralkodott A Földön hatezer évvel ezelőtt köszöntött be az úgynevezett klíma-optimum: ekkorra a sarki jégsapkák szinte teljesen eltűntek, a szén-dioxid légköri koncentrációja pedig elérte azt a szintet, ami később az ipari forradalommal borult fel. Ebben a korszakban (a közép-holocénban) a Föld az északi félgömb nyarának végén került legközelebb a Naphoz – jelenleg ez a téli időszakra esik – , így az északi félgömb a jelenleginél több napsugárzást kapott nyáron és kevesebbet télen; az évszakonkénti eltérés 5 százalékkal volt erősebb, mint a jelenlegi. Az egész Földön kb. 2,5 Celsius-fokkal melegebb volt a levegő hőmérséklete, és az erdőhatár 500 méterrel magasabban húzódott Észak-Európában, mint napjainkban. Az utóbbi kétezer év legmelegebb periódusa Kr. u. 800 körül kezdődött, csúcspontját 1150 és 1300 között érte el; ezt az érát a tudományban kis éghajlati optimumnak nevezik. A nyári középhőmérsékletek csak a 21. század elején kezdték elérni ezen időszak jellemző értékeit. A meleg periódusnak azonban a 13. században vége szakadt, jelentősen lehűlt az időjárás világszerte: ebben az úgynevezett „kis jégkorszakban” az átlaghőmérséklet Nyugat-Európában 1-2 °C-kal, világszerte pedig 0,5-1 °C-kal maradt el az 1960 és 1990 közötti időszak átlagától. Mi zajlik manapság? A második világháború óta közel 0,6 Celsius-fokkal emelkedett a Föld átlaghőmérséklete, ami egyértelműen az emberi tevékenységre, a légkört károsító gázok miatti üvegházhatás fokozódására vezethető vissza. Ennek eredménye az általános értelemben emlegetett globális felmelegedés, ami ugyanakkor a közhiedelemmel ellentétben nem pusztán azt jelenti, hogy melegebb van, hanem azt is, hogy az eddigi időjárási rendszer kizökkent az egyensúlyából: fokozódik a ciklontevékenység, gyakoribbak és egyre pusztítóbbak a viharok, az árvizek, a szárazságok, a szélsőséges hőmérsékleti értékek. Az emberiség (világgazdaság) teljes energiafelhasználása 2000-ben 10,2 milliárd tonna olajegyenérték volt, ami a Föld teljes energiaforgalmának mindösszesen egytízezred része. Ebből világos, hogy a szélesebb értelemben vett globális felmelegedés oka nem lehet csupán az erőművekben felszabadított energia. Kína már feltehetően 2006-ban megelőzte a szén-dioxid-kibocsátás mennyiségét illetően az Egyesült Államokat, és így ma már az éghajlat felmelegedését okozó üvegházhatású gázok legnagyobb termelője. A kínai álláspont szerint először az egy főre számítva legnagyobb üvegházhatású gázmennyiséget kibocsátó országoknak kell jelentős csökkentést végrehajtaniuk, segítve a szegényebb országokat abban, hogy tiszta technológiára tegyenek szert, ez ugyanis igen sokba kerül. Az Egyesült Államok egy főre jutó kibocsátása a kínai hatszorosa. Még magyarabbra fordítva: a Golf-áramlat elgyengülésével Észak- és Nyugat-Európában drasztikus lehűlés következne be. Ez a folyamat igen gyorsan, akár egy évtized alatt is lejátszódhat, az áramlat ugyanakkor teljesen sosem fog megszűnni, hiszen azt a szelek is mozgatják. Ha az áramlat lelassul, az északi féltekére ahhoz a 8200 évvel ezelőtti, egy évszázados időszakhoz hasonló éghajlat tör rá, amit ugyanolyan mértékű globális felmelegedés idézett elő, mint amilyennek az elmúlt 50 évben tanúi lehettünk. Vagyis a globális felmelegedés eljegesedéshez vezet. Ha jön a hideg... A Marshall-tanulmány egy 2004 tavaszán publikált, a Pentagon megrendelésére készült jelentés, mely 2010-re teszi az igazán drasztikus változások kezdetét, de készítői biztosra veszik, hogy legkésőbb 2020-ig komoly időjárási változások történnek a Földön. Az időpontok ugyanakkor a hatások szemléltetése szempontjából kevésbé fontosak, a forgatókönyv ugyanis a Golf-áramlat mindenkori gyengülése esetén hasonló lenne. Észak-Amerika és Ázsia egyes régióiban 15, Európában 14,5 fokkal csökken az átlaghőmérséklet. Világszerte óriási szárazságok köszöntenek be, beleértve ebbe a legfontosabb mezőgazdasági termőterületeket is. Észak-Európa éves csapadékának mennyisége a harmadával csökken, éghajlata olyan lesz, mint Szibériáé. A Golf-áramlat gyengülésével Európában és Amerikában egyre gyakoribbá válnak a pusztító viharok és árvizek. Az Egyesült Államok déli államait hatalmas szárazságok és a jelenleginél 15 százalékkal erősebb szelek sújtják, melyek gigantikus homokviharokat és eróziót okoznak. Nem olyan nagy a baj?A könyvhét apropóján Budapestre látogat Björn Lomborg dán statisztikus, aki azzal keltett komoly feltűnést, hogy kijelentette: messze nem akkora a baj, mint azt egyes zöld szervezetek el akarják hitetni a közvéleménnyel. Lomborg badarságnak minősíti a fajok tömeges kihalását, és sok egyéb dolgot, amit tévhitnek tart: meglátása szerint például napjainkban tisztább a levegő, mint a 16. században volt. Előadásának alapját képező könyve, a Cool it - Hidegvér!, a szkeptikus környezetvédő útikalauza a globális felmelegedéshez korunk egyik legtöbbet vitatott és legnagyobb hatású műve a környezetvédelem témájában. Lomborgot a Time magazin a világ száz legbefolyásosabb embere közé sorolta. A dán tudós április 26-án, szombaton 18 órakor az Eötvös Kollégiumban (1118 Budapest, Ménesi út 11-13.) tart előadást. Ami a valószínűsíthető politikai következményeket illeti, erőforrásai őrzése végett az Egyesült Államokból vélhetően erődítmény lesz; megerősíti határait, hogy visszatartsa a Mexikó, Latin-Amerika és a Karib-szigetek felől jövő éhezőket. Mexikó és az Egyesült Államok között növekszik majd a feszültség, amikor az utóbbi felmondja majd azt az 1944. évi szerződést, mely szerint vizet ad Mexikónak a Colorado folyóból. Forrás: www.kulturpart.hu
|
Kapcsolódó recenziók
- Szkeptikusok (Hegyi Zoltán, Magyar Nemzet, 2011-02-16)
- Már Lomborg szerint is probléma a klímaváltozás (lica , index, 2010-09-01)
- Csak semmi pánik! (Bóc istván, Élet és Tudomány, 2010-04-16)
- BJORN LOMBORG: Cool it – Hidegvér! A szkeptikus környezetvédő útikalauza a globális felmelegedéshez (Ulmarius, Természet Világa, 2010. február)
- Cool it! - Hidegvér (, Exit, 2009-02-18)
- Hidegvér! (Osman Péter, MATISZ, 2009/1)
- COOL IT - Hidegvér! (Osman Péter, Műszaki Magazin , 2008/7-8)
- Két fontos könyv az emberiség túlélő készletébe (Osman Péter, Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2008. június)
- Megváltó napfény (Molnár Csaba, Magyar Nemzet, 2008-07-26)
- Forró meteopornó kontra hűs józan ész (Szirtes Borbála, Új Könyvpiac 2008. július-augusztus, 2008-07)
- "Nincs értelme teljesíthetetlen célokat kitűzni" (Izsák Norbert, HVG, 2008. június 25.)
- A globális felmelegedésről – józanul (Berényi Dénes, Természet Világa, 2008-5-15)
- Interjú Votiksy Zsuzsával (Mezei Zsolt, Lánchíd Rádió, 2008. április 28.)
- Kiotó rossz ötlet volt (Stöckert Gábor, www.index.hu, 2008-5-7)
- Hidegvérrel vagy forró fejjel a globális felmelegedés ellen (Laik Eszter, Könyvhét, 2008. május 2.)
- Budapesten az antizöld (Bajomi Bálint, Greenfo, 2008.április 28.)
- Megsülünk, felforr a tenger, de nem kell hisztizni. Bjorn Lomborg a Könyfesztiválon (Kálmán Gábor, Litera, 2008. április 28.)
- van még más a globális felmelegedésen túl (Kerekes Tamás, http://magicafe.hu, 2008-4-27)
- Jön a káosz? Vár ránk a jégkorszak? (, Hírextra, 2008.április 23.)
- Hogyan mentené meg a Földet a szkeptikus környezetvédő? (Vándor Éva, Kossuth Rádió , 2008-4-10)
- Megfagyunk vagy megsülünk? (Stöckert Gábor, , 2007. február 1.)
- Bjørn Lomborg: Éghajlat-hisztéria (, Figyelő, 2007. február 22.)
- A szkeptikus környezetvédő tanácsai (Metazin, NOL, 2007. szeptember 25.)