Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Gyárfás Vera
Megjelenés: 2008
Oldalszám: 232 oldal
Formátum: A/5
ISBN: 978-963-9664-88-3
Témakör: Ökológia
Sorozat: Szokatlan szempontok

Eredeti ár: 2500 Ft
Webshop ár: 1875 Ft

KOSÁRBA
Cool it - Hidegvér!
a szkeptikus környezetvédő útikalauza a globális felmelegedéshez

Budapesten az antizöld

Greenfo
2008.április 28.

Magyarországra látogatott és  előadásokat tart Bjørn Lomborg, a környezeti tudományok legvitatottabb figurája, akinek most jelent meg a Cool it - Hidegvér! a szkeptikus környezetvédő útikalauza a globális felmelegedéshez c. könyve magyarul.

 
Miközben a nagyvilágban Lomborgot sokan a Sátán ügynökének tartják, kis hazánkban (a jól sikerült sajtóközleménynek köszönhetően) csak arról olvashatunk mindenütt, hogy: "Lomborgot a Time a világ 100 legbefolyásosabb embere közé választotta (2004), a Foreign Policy and Prospect 2005-ös listája alapján ő a világ 14. legbefolyásosabb tudományos személyisége, a World Economic Forum Fiatal Globális Vezetője(2005)."

A látogatás apropója, hogy az egyik legjobb tudományos könyvekkel is foglalkozó kiadónál, a Typotexnél, a Szokatlan szempontok sorozatban jelent meg a napokban Cool it - Hidegvér! a szkeptikus környezetvédő útikalauza a globális felmelegedéshez c. könyve.
 
Érdemes megnézni részletesebben, hogy kiről is van szó. Nem sokan büszkélkedhetnek kizárólag ellenük bejegyzett domain névvel, a www.anti-lomborg.com pedig létezik. Lomborg 1998-ban köpött bele a klímakutatók levesébe a Szkeptikus környezetvédő című könyvvel. Ebben azt állította, hogy a Föld környezeti állapota valójában sokkal jobb, mint azt a károgó természettudósok állítják, hogy ez az állapot legalább annyit javult bizonyos tekintetben az utóbbi időben, mint amennyit romlott más szempontok szerint, valamint, hogy a pesszimista és világvégét hirdető jóslatokra alapozó politikai döntések elhibázottak és kártékonyak. Természetesen hatalmas felháborodást okozott. Az sem segített, hogy végzettsége szerint Lomborg nem természettudós, hanem politológus, aki azután statisztikával is foglalkozott, de biológiával, ökológiával nem. Sokan bírálták módszereit és következtetéseit, a dán Tudományos Becstelenséget Vizsgáló Bizottság a következő pontokban ítélte el a könyvet:

Adathamisítás
Válogatás az adatok között a kívánt eredmény érdekében
Statisztikai módszerek szándékosan félrevezető használata
Eredmények torz interpretációja
Plágium
Mások eredményeinek szándékos félreértelmezése

A Bizottság megállapította, hogy Lomborg nem feltétlenül vádolható szándékos hamisítással, mivel az adott területen nem rendelkezik az ehhez szükséges szakértelemmel. Lomborg természetesen válaszolt a vádakra, és a Tudomány-ügyi minisztériumhoz fellebbezett, ami eljárási hibák miatt megsemmisítette a határozatot. A Bizottság nem volt hajlandó az ügyet újra tárgyalni.
A polémia különféle újságokban is folyt tovább. Jellemzően a tudományos szaklapok (Nature, Science, Scientific American) Lomborg ellenesek, míg a politikai, közéleti lapok (Economist, Time) Lomborg pártiak. A vita ma is tart, egy dán biológus Kåre Fog külön weboldalt tart fenn Lomborg hibáinak bizonyítására.

Jól érzékelhető, hogy az ellentétek alapja a különféle megközelítésekben van. A kutatók többsége a világ állapotát természettudományos kérdésnek tartja, míg Lomborg ezt elsősorban közgazdasági problémaként kezeli. Megközelítésének alapja költség-haszon elemzés, ezen az alapon próbálja felvázolni, hogy mit kell tennünk a világ jobbítása érdekében. Azt állítja például, hogy sokkal hatékonyabban segíthetünk a világon, ha a malária ellen küzdünk, mintha a globális klímaváltozással bíbelődünk.

Ugyan Lomborgot hallgatni sokkal kellemesebb, mint az idén Nobel-díjat kapott IPCC-t, mégsem szabadulhatunk a gondolattól, hogy a dán kutató olyan, mint az autós, aki a rádióban hallja, hogy egy őrült szembe megy a forgalommal az autópályán és felkiált: "Egy? Mindegyik!"
Forrás és vélemények: beka.blog.hu/2008/04/26/lomborg_a_hamis_profeta
Bajomi Bálint

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK